2019.12.18. 14:00
Műsorral köszönték meg a segítőknek, a szülőknek
Szokásos évi szeretetünnepét tartotta meg tegnap délelőtt a Jószolgálati Otthon a Liget közi napköziotthonban.
A gondozottak karácsonyi műsorára hivatalosak voltak a napköziotthon lakói, az önkéntesek, a támogatók és a szülők egyaránt. Az eseményen megjelent Szabó Zsolt koordinációs és városüzemeltetési ügyekért felelős alpolgármester és dr. Székely Károly, a szociális, egészségügyi, lakhatási bizottság elnöke is.
A megjelenteket Kecskés Rózsa, az intézmény igazgatója köszöntötte. Mint mondta, hagyomány, hogy meghívják minden évben azokat a támogatóikat, jóakaróikat, akik egész évben tettek nekik, értük valamit. Az igazgató felidézte, hogy ebben az évben rengeteg programjuk volt, a többi között egy nagyszerű gálát szerveztek a nyár elején, megvalósították a Dzsungel könyve produkciót is. Közös programokon, táborban, egynapos kirándulásokon vettek részt, jártak a könyvtárban, a múzeumban.
Külön kiemelte azt bensőséges ünnepet, amit a szociális munka napján átéltek, és amire a gondozottjaik saját elhatározásból készítettek számukra ajándékot. Ezen saját írásukkal egy nagyon fontos üzenetet adtak át: „Az élet egyik szépsége az, hogy bár sok mindent elveszíthetsz, de azt sosem, amit te adtál másoknak. Amint ezt megérted, rájössz, hogy életed valódi minősége azok szívdobbanásában rejlik, akik hálásak azért, hogy te létezel.”
Kecskés Rózsa azt is elárulta, hogy a karácsonyi műsorra nagyon nagy szeretettel, izgalommal készültek a fiatalok.
A műsor közös énekléssel kezdődött, mégpedig úgy, hogy az ellátottak közül többen hangszereken is közreműködtek, például szintetizátoron, harmonikán. Berki Daniella verset mondott, a két éve alakult ritmuskórus karácsonyi sipkában lépett fel versekkel, mondókákkal.
A vendégek hallhattak karácsonyi történetet, Wass Albert Karácsonyi meséjét pedig dramatikus játékban adták elő.
A műsor végén megajándékozták dolgos fiataljaikat, ám előbb Alberczki Erika egy verssel kedveskedett a közönségnek. A segítő szülői csoport tagjainak munkáját, akik önerőből segítettek kifesteni az épületet, egy Jószoli centtel ismerték el.