2019.11.07. 07:00
Kétszer kétsávos út épülhet Komáromtól Dunaújvárosig
A tervezők kiválasztásával hamarosan megkezdődhet a Budapestet mintegy száz kilométerre elkerülő, kétszer kétsávos dunántúli gyorsforgalmi út-félgyűrű tervezése, ezzel megkezdődhet ez a rég várt beruházás, írja a Magyar Nemzet.
Fotó: LI
A beruházás szervesen kapcsolódik a nyugati országrészt a keletivel összekapcsoló, Dunaújvárostól Kecskemétig megépülő M8-as autóút M5-ös autópályáig tartó szakaszához is.
A megépülő új komáromi hidat és az M1-es autópályával Székesfehérváron át a leendő M8-as autóúttal összekötő útvonal tehermentesíti majd a nemzetközi átmenő forgalomtól az M0-s körgyűrűt és a főváros környéki utakat.
Közbeszerzési pályázaton tervezőt keres a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a jelenleg is épülő komáromi Duna-híd várost elkerülő útjának az M1-es autópályáig vezető, kétszer egy sávos szakaszának korszerűsítésére. A nyertes pályázó dolga lesz emellett az M1-es autópálya és Székesfehérvár között mintegy 85 kilométeres, a 13-as és 81-es főutak nyomvonalán, a települések elkerülésével létesítendő kétszer két sávos szakasz tervezése is. A feladat része még Székesfehérvár nyugati elkerülőjének az M7-es autópályán létesítendő új csomópontján át kétszer két sávos, 35 kilométeres gyorsforgalmi utat vezetni a majdani M8-as autópályáig, amely a Balaton keleti sarkától Dunaújváros felé, Sárbogárd térségében halad majd.
A nyertes pályázónak tanulmánytervet és környezeti hatásvizsgálati dokumentációt kell készítenie, valamint megszerezni a környezetvédelmi engedélyt.
A beruházás célja létrehozni egy, településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetést az M1-es és a szintén előkészítés alatt álló M8-as, majd azon keresztül az M6-os, M5-ös, M4-es sztrádákig. Mint ismert, hazánkat több nemzetközi közlekedési folyosó érinti, a legnagyobb átmenő forgalom Németország és a Balkán, valamint Törökország között zajlik. Ez azt jelenti, hogy Hegyeshalom és Nagylak között haladnak a teherautók a legnagyobb számban, jelenleg az M1-esen, az M0-s nyugati és déli szektorában, valamint az M5-ösön. Az úthálózaton díjat fizető teherautók több mint fele tranzitszállítást végez: tavaly az e-útdíjrendszerben a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek 52 százaléka külföldi illetőségű volt.
Az átmenőforgalom a legrövidebb idő alatt kíván túljutni az országon, ám jelenleg ez csak úgy lehetséges, hogy megközelítik a fővárost. Ennek az az oka, hogy a hazai gyorsforgalmi hálózat sugaras szerkezetű, vagyis a főközlekedési útvonalak 1-től 7-ig az M0-sból ágaznak ki. A tranzitforgalom jelentős részének azonban nem célja a magyar főváros megközelítése, egy északnyugati–délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná az igényeiket, miközben a budapesti és agglomerációs utak is lélegzethez jutnának.
Nem csak a gyorsforgalmi út épül meg azonban, hanem ahogy korábban dr. Galambos Dénes miniszterelnöki biztos lapunknak többször is nyilatkozta, fontos a településeket összekötő és azokon áthaladó utak megújítása is. Mint ismert, közel egy évvel ezelőtt adták át a 6219-es jelű, Dunaújvárost Sárbogárddal összekötő négyszámjegyű út első, 7,5 kilométeres szakaszát, amely az M6 autópályától Nagyvenyim teljes átkelési szakaszát érintve a mezőfalvi körforgóig tart. A beruházás a Közlekedésfejlesztés Fejér megyében II. elnevezésű projekt keretében közel 760 millió forintból készült el.
Információink szerint az eredeti tervek szerint folytatódik a projekt, és a következő ütemben az út Mezőfalvától egészen Sárbogárdig megújul. Itt a 10+587-es és a 25+179 kilométerszelvények között újítja fel a burkolatot az EuroAszfalt Kft., a Soltút Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft.
Az M8-as autóúttal nő a térség gazdasági szerepe
A nyugat–keleti tengely a közúti forgalom szempontjából talán legfontosabb része az M8-as. Dr. Galambos Dénes, Dunaújváros és térsége ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa megkeresésünkre elmondta, hogy a héten egyeztetett a projekt megvalósításáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőivel az M8-as – autópályává fejleszthető – gyorsforgalmi utat érintő tervezési feladatokról. Lapunknak jelezte, hogy a térség országgyűlési képviselőinek és polgármestereinek bevonásával a jövő héten már meg is kezdődnek az ezzel kapcsolatos egyeztetések. A beruházást a Magyar Kormány kiemelten kezeli, a cél az, hogy a kivitelezési munkálatok 2025-ig lezáruljanak a mintegy 100 km-es szakaszon. Az infrastrukturális beruházás mind az iparvállalatok, mind a lakosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, mivel komoly gazdasági potenciállal rendelkező térségeket köt össze, az itt lévő termelő vállalatok pedig az ország GDP-jének jelentős részét adják.
Idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő beruházásról van szó, mivel a térség és a Balaton közötti útvonalon jelentősen csökkenni fog a menetidő. A beruházás által, az érintett főútvonalakon és a településeken átmenő forgalom drasztikusan csökkenni fog.
Dr. Galambos Dénes elmondta, évek munkája a szemünk előtt érik be. Ez természetesen kihat majd a munkavállalói mobilitásra és így az ipartelepítésre is. E tekintetben a megye déli része, Dunaújváros és térsége a megvalósuló beruházással az ország egyik, ha nem a legerősebb gazdasági térségévé válhat.
Az infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása prioritás
Varga Gábor, a térség, Fejér megye 5. számú választókörzetének országgyűlési képviselője lapunknak elmondta, hogy még az első Orbán-kormány idején megkezdődött az ország nyugati és keleti részét összekötő autópálya, gyorsforgalmi úthálózat kialakításának előkészítése, amely aztán a megvalósított beruházások formájában a második és harmadik kormányzati ciklusban vált kézzelfoghatóvá, erősítve Magyarország logisztikai és gazdasági szerepét Európában. Már a 2000-es évek legelején megkezdődött az a munka, ami Fejér megye déli térségét is be kívánta kapcsolni az ország vérkeringésébe.
Ennek legfontosabb gazdaságélénkítő eleme az az infrastruktúra-fejlesztés volt, aminek megvalósítása napjainkban prioritás és a jövőben is az marad.
A kormánypárti országgyűlési képviselő elmondta, egyebek mellett azt is, örül annak, hogy a fővárost a nemzetközi terherforgalom alól tehermentesítő „félgyűrű” része lesz a Komárom–Székesfehérvár közötti négysávos autóút is, amely Budapestet elkerülve, az M7-es autópályát érintve az M8-as gyorsforgalmi út révén összeköttetést biztosít az M6-os, az M5-ös és az M4-es között. Az M1-es autópályából Komáromnál leágazó 13-as és 81-es utak, továbbá a Székesfehérvártól délre induló 63-as főút kétszer két sávosra alakításával pedig – Sárbogárd melletti bekötéssel – létrejön egy gyorsforgalmi összeköttetés az M1-es autópálya és az M8-as között. Ez az útvonal Dunaújváros alatt, a Pentele hídon lépi át a Dunát, összekötve az Alföldet a Dunántúllal.