A Bercsényi utcai otthon 20. születésnapja kapcsán Kecskés Rózsával beszélgettünk

Kecskés Rózsa, a Jószolgálati Otthon Közalapítvány vezetője azt mondta, húsz évvel ezelőtt azokra gondolva hozták létre ezt az intézményt, akiknek valamilyen oknál fogva egyáltalán nincs hova menniük. Sejthető volt az is, hogy az akkor közel tíz éve működő napköziotthon és az újonnan induló ápoló és átmeneti központ között lesz átjárhatóság. Hiszen amint a napközis foglalkoztatásban részesülők hozzátartozói eltávoznak, a gondozottaknak más lehetőségük nem marad a boldogulásra – hiszen állapotuk miatt önálló életet nem tudnak élni.

Igazuk volt, az ápolóotthon jelenleg is telt házzal működik, ugyanakkor további 39 fogyatékkal élő van várólistán. Bekerülni sajnos tehát csak úgy lehet, ha egy bentlakó megy. A tavalyi évben két gondozottól is búcsút kellett venni – ez nehéz, de természetes folyamat, hiszen a Bercsényi utca lakói a teljes életüket itt élik le. Ezért előfordul, hogy az idősebbek a fogyatékosságuk mellett dementálódnak vagy más betegségeket is szereznek, amit az otthon dolgozói elképesztő szakmaisággal és mély emberséggel kezelnek.

Minden nehézség ellenére a körülményekhez képest a jószolisok boldogok és az alapvető igényeik kielégítése mellett mindent megkapnak, ami a lehető legteljesebb élethez kell: kirándulások, táborok, szakkörök házon belül és kívül, színházlátogatás, sportolási lehetőségek. Kecskés Rózsa azt mondta, borzasztóan büszke mindannyiukra.

Méltó életük van

A gondozóotthonban minden ellátott maximális figyelmet kap minden tekintetben. Jól felszerelt szobákban élnek, napi négyszeri étkezést kapnak egészségügyi kondícióknak megfelelően. Az ápolási, gondozási feladatokat a gondozottak önállóságának maximális figyelembe vételével végzik. Az önálló életre nevelés minden napirendjükben elsődleges szempont. A szinten tartó és fejlesztő foglalkozásokon értelmi szintjük és egészségügyi állapotuk szerint vesznek részt.