A perkátai az ország immár harmadik legnagyobb pálinkaversenye

A perkátai Győry-kastélyban megrendezett eseményre almatermésűek, bogyósok, csonthéjasok-vadcsonthéjasok, szőlő és szőlő eredetű termékek, egyéb gyümölcsök, gyűjtött erdei gyümölcsök és vadon termők, vegyes párlatok, valamint érlelt és ágyas párlatok kategóriákban lehetett nevezni, fajtánként minimum 350 ml párlat beküldésével, és egy jelképes nevezési díj megfizetésével.

A verseny fejlődését jól mutatja, hogy amíg az első évben 165 minta érkezett, addig tavaly már 580, ebben az esztendőben már 105 nevező 781 mintáját kellett két napon át a 14 szakértőnek zsűriznie tisztaság, gyümölcskarakter, száj­érzet és a harmónia szempontjai alapján.

A versenyigazgató ötletgazda, Pavlicsek Csaba (az ország legrangosabb versenyének a Quintessence Pálinka és Párlatverseny négyszeres legjobb magánfőző díjának nyertese, okleveles pálinkabíráló, a Pálinkakiválóságok könyv egyik társszerzője, kiválósági zsűritagja) elgondolása regionális versenynek indult, de ma már az ország szinte összes régiójából küldenek mintát. Ez az, ami az eltelt három évben Perkátát felrajzolta a magyar gasztrokultúra, a magyar pálinka történeti térképére.

Szombaton – miután a közel harminc tagú társadalmi zsűri (köztük főszerkesztőnk, Várkonyi Zsolt is) megkóstolta a legkiválóbb párlatokat – a résztvevőket Zina, a pálinkaangyal köszöntötte, majd szakmai előadásokat hallgathattak az elkötelezett pálinkakészítők. Szőllősi Edit – a verseny fővédnöke – pálinkamester szakmérnök, gazdasági agrármérnök, pálinkabíráló, egyetemi oktató, a pálinkaturizmus kialakításának és a pálinka népszerűsítésének szakértője a Pálinkakiválóságok programot és könyvet mutatta be, majd Csendes Zsolt, vidékfejlesztési agrármérnök, pálinkamester, szőlész-borász szakmérnök, a Henriette Brandy párlatmestere az érlelés technológiája témakörben tartott hasznos előadást. Karajz Ottó, a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Kar Sör- és Szeszipari Tanszékének oktatója kicsit tudományosabban közelítette meg témáját: Lehet-e még jobb a pálinka? A ß-glükozidáz enzim létjogosultságának vizsgálata a pálinkakészítés folyamatában címmel.

A fajsúlyos előadásokat a Kankalin néptáncegyüttes produkciója követte. Az eredményhirdetésen Somogyi Balázs, Perkáta polgármestere megköszönte a szervezőknek és segítőknek az áldozatos munkát, amely sokaknál már fél éve tartott, és a támogatók sem maradtak ki a sorból, így Dunaújváros önkormányzata sem. Külön kiemelte Pavlicsek Csaba tevékenységét, aki nem csak Perkáta turisztikai lehetőségeit bővíti ezáltal, de regionális szerepet is vállal. Bíznak abban, hogy a pálinka Perkátát is egy turisztikai desztinációvá teheti.

Fabulya Attila, a Gyulai Pálinkamanufaktúra szaktanácsadója, pálinkasommelier, a zsűri elnöke kijelentette, óriási a fejlődés, a 781-ből 500 kiváló párlat volt, kimondottan nagy élvezeti értékkel, az átlagfogyasztó számára kiemelkedő íz- és illatvilággal.

A legkülönlegesebb és a győztes párlatok és főzőmesterek a versenyen

Néhány különleges alapanyag a párlatokhoz: sárgarépa, banán, virág, uborka, zeller, sütőtök, fenyőrügy, Irsai Olivér fokhagyma és erőspaprika ágyon.

Az odaítélhető díjak az Arany oklevél, az Ezüst oklevél és a Bronz oklevél voltak. Az aranyérmes termékek közül kerültek ki a fajtánkénti „Champion” (nagy arany) díjak, úgymint Fejér megye legjobb pálinkája díj (Pál Jenő), a Legjobb bérfőzető díja (Pál Jenő), a Legjobb magánfőző díja (Lippai Dénes), a Verseny legjobb párlata díj (Lippai Dénes), a Verseny közönségdíjas párlata díj (Pál Jenő jázminszőlő), a Verseny legjobb perkátai párlata díj (László Norbert), a Verseny legjobb direkt termő kékszőlő párlata díj (Kovács Károly) voltak.

A Különdíjat, vagyis Zina, a pálinkaangyal személyes kedvence – a Pálinkák és Párlatok online pálinkázó különdíja gyűjtött erdei gyümölcsök és vadontermők kategóriában pedig Kovács Győző ­vadmeggy párlata nyerte el. Jobb Gyula, Kulcs polgármestere mákból készült likőrjével Arany oklevelet hozott el.