Személyes adatait kezelje biztonságosan az online térben

Január közepén röppent fel a hír, hogy egy internetes fájlmegosztón ismeretlen hackerek 1,16 milliárd egyedi felhasználónév-jelszó párost, és 773 millió egyedi e-mail-címet tettek közzé. A számok brutálisak, és sok esetben a veszély nagyobb annál, mint hogy valaki így könnyedén belehallgathat a kedvenc számainkba a Spotify lejátszási listánkon.

Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan praktikát, amellyel ön is biztonságosan böngészhet és ügyintézhet az interneten.

Zozoka1989

A legbanálisabb hiba, amit elkövethetünk, az a könnyen megfejthető jelszó, amit sok esetben az is ki tud találni, aki csak látásból ismer bennünket. Gyakran adjuk meg párunk, gyermekünk, kisállatunk nevét és születési dátumát jelszónak, amit igazán könnyű kikövetkeztetni. Aztán nagyjából a dobogó második helyén állnak az 1234-szerű számsorok, és ezek kombinációi. A jelszavak feltörésére szakosodott szoftverek mindig az egyszerű logika mentén alkotott számsorokat futtatják le, és egy bizonyos algoritmus alapján valamennyi variánst górcső alá vesznek.

Eleve bukott ügy, ha ezzel próbálkozunk. Végül pedig az egyre kevesebbet, de még mindig túl sokat használt relevancia következik, azaz jelszónak megadni, hogy „jelszó”, „passworld” vagy magának a szolgáltatónak a nevét. Igaz, könnyű megjegyezni, de biztosak lehetünk abban, hogy feltörni legalább ennyire egyszerű. Szakértők szerint a biztonságos jelszó legalább 8 karakterből áll, tartalmaz kis- és nagybetűket és számokat is. A legtöbb webhely már eleve csak ilyen jelszavakat fogad el, sok helyen pedig még az erősségi szintjét is méri, és bár még ritka, de sok helyen már különleges karatkerek is, mint például a @ is használhatók a jelszavakban. Még biztosabb megoldás, ha ezeket nem relevánsan helyezzük el, például így cSirk3TokÁny91. (Nem, ezt a jelszót nem használom sehol.)

Egy kulcs egy zárat nyit

Az átlag felhasználó naponta több mint öt különböző helyre lép be jelszóval. Ráadásul többnyire ugyanazzal. Így elég kitalálni, hogy mi a Facebook-belépőnk, és már szabad az út az e-mail-fiókunk, az Instagram-profilunk, az ügyfélkapunk vagy akár a kedvenc online web­áruházunk felhasználói felületére, ahova remélhetőleg – szintén kényelmi okok miatt – még a bankkártya adatainkat is rögzítettük. Elképzelhetetlenül sok személyes adatot és pénzt kockáztatunk egy ilyen hanyagsággal. Ha viszont úgy érezzük, hogy a mi fejünk sem káptalan, akkor a konzervatívabbak vegyenek egy mininoteszt 150 forintért, amelybe tételesen feltüntetik az egyes felhasználóneveiket és jelszavaikat, és megígérik maguknak, hogy sosem veszítik el.

Töltsön le jelszókezelő szoftvert!

Aki viszont nyitottabb az újabb és jó megoldásokra, az töltsön le egy jelszókezelő szoftvert vagy applikációt, ami biztonságosan tárolja minden, ön által használt fiók profilját és jelszavát, csupán egyetlen mesterjelszót kell hozzá megjegyeznie. Praktikus, nemde?

Ha jószándékból kölcsönadná IT-eszközét, akkor ezekre nagyon figyeljen!

Bármikor kérheti kölcsön kollégánk vagy barátunk a telefonunkat vagy laptopunkat, vagy némi pesszimizmussal mondhatjuk azt is, bármikor használhatja engedély nélkül. A google Chrome böngésző beállítások menüpontjában egy kis ügyességgel valamennyi mentett jelszavunkat megnézhetik, de a gmail-fiókunkét biztosan, így ha elhagyja a gépét, mindig jelentkezzen ki a számítógépes profiljából! Telefonját mindig védje jelszóval, ami lehet szám, szöveg vagy minta, de sok esetben már ujjlenyomat-felismerés is működik.

Ha kölcsön adja valakinek a készüléket, okvetlen lépjen ki a messenger alkalmazásból. Ez ugyan nem egyszerű, de lehetséges. Ehhez egyrészt a futó alkalmazások közül be kell zárnunk a messengert, majd az alkalmazáskezelőben törölni a gyorsítótár adatait. Így a jelszó ismerete nélkül senki nem tud a nevünkben üzenni. Ha mégis adatlopás áldozata lenne, forduljon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Azt pedig, hogy e-mailjét feltörték-e valaha, például itt nézheti meg: haveibeenpwned.com.