Néhány szabály betartásával bátran kezdhet önellátásba

Egyre többen fognak bele a kertészkedésbe, haszonállattartásba, ám még így is nagyon kevesen. Megszoktuk, hogy egyszerűen csak besétálunk a szupermarketbe, és akármit is szeretnénk főzni, az alapanyag ott fog lapulni a húspultban: mindig van friss (vagy annak gondolt) csirkemell, comb, sertéskaraj vagy lapocka, hogy csak néhány, a napi fogyasztásban igazán népszerű húsárut említsünk. Bizonyos közegekben persze egyetértve bólogatunk azokkal, akik állítják, a kapirgálós tyúkból készült levesnek nincs párja, és a disznóvágás után sütött pecsenye össze sem hasonlítható a boltból vett disznó húsával, ám legtöbbünk még akkor sem vág bele az állattartásba, ha van rá lehetősége. Pedig van, és még csak túl sok korlátba sem ütközünk.

Akit foglalkoztat a haszonállattartás gondolata, annak az általános törvényi szabályozások mellett célszerű elolvasni Dunaújváros MJV közgyűlésének saját rendeletét az állattartásról, amelynek néhány pontját, a teljesség igénye nélkül ismertetünk. (Aki a teljes rendeletet elolvasná, az megtalálja a dunaujvaros.hu weboldal dokumentumtárában. A rendelet száma 32/2012 VI. 8.) E szerint egy átlagos család szükségleteinek kielégítésére nagy haszonállat esetén 2, kis haszonállat esetén 6, prémes haszonállat tekintetében 80, egyéb baromfi esetén 50, galamb tekintetében pedig maximum nyolcvan darab alkalmas.

Természetesen ezek tartására csak úgy jogosult bárki is, ha velük a levegőt, a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket nem szennyezik, az állatok által termelt trágya megfelelő eltávolításáról gondoskodik, illetve fontos, hogy trágya, hígtrágya illetve csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól záródó fedlappal ellátott vízzáró aknában gyűjthető és tárolható. Ennek a szállítása és mozgatása vasárnap és ünnepnapokon tilos. Az állattartással továbbá más állatok és emberek jólétét, egészségét sem veszélyeztethetjük.

Állatainkat folyamatosan megfelelő egészségügyi körülmények között kell tartanunk, mind táplálkozási, mind mozgásbeli szükségletüket biztosítanunk kell számukra. Ahhoz, hogy pontos tájékoztatást kapjunk arról, mit is jelent az állatok jóléte, a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet Állategészségügyi szabályzatának vonatkozó pontjait, illetve az 1998. évi XXVIII. törvényt az állatok védelméről és kíméletéről ajánlott elolvasni. Ezeket a net.jogtar.hu weboldalon érik el.

Kis és nagy haszonállat csak állattartásra alkalmas építményben tartható, lakásban, illetve lakóépület nem lakhatásra szolgáló helyiségében értelemszerűen nem tarthatók.

Közös udvarban, telken vagy tulajdonban lévő ingatlanon csak a tulajdonosok vagy bérlőtársak írásbeli beleegyezésével lehetséges mindez. Tilos haszonállatot tartani az egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, diákotthonok, napközi otthonok, egészségügyi intézmények, közétkeztetési intézmények, élelmiszerüzletek és -üzemek, vendéglátóegységek, sportlétesítmények 50 méteres védőtávolságán belül, valamint azok területén. A saját, illetve a környező ingatlanok és a haszonállatok „lakhatását” biztosító építmények között egy – légvonalban számítandó – védőtávolságot kötelesek betartani a gazdák, ennek mértékéről, valamint a haszonállatok számáról illetve fajtájáról nyilatkozó mellékletet Dunaújváros MJV Közgyűlése hatályon kívül helyezte.

2012-ben ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt módosította, ami azt is jelentette, hogy az önkormányzatok tiltó vagy korlátozó intézkedéseit (például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma) hatályon kívül helyezte. Ez nem jelenti azt, hogy mindenféle korlátok nélkül tarthatunk haszonállatot, hiszen továbbra sem jelenthetnek kockázatot az emberre, állatra és környezetre a jószágok. Ugyanakkor az önkormányzatok rendeletben nem korlátozhatják egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását.

Ha valakinek kellemetlenséget okozna egy hozzá közel élő állattartó valamilyen gondatlansága miatt, panaszával a Dunaújvárosi Járási Hivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Osztályához fordulhat. Az állattartásra vonatkozó korábbi, szigorú önkormányzati rendelkezések rendre elvették az emberek kedvét az állattartásról, így azokon sokszor és sokat módosítottak az önkormányzatok. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi az embereket az állattartásra, a mezőgazdasági munkák folytatására és a falusi állattartás hagyományainak felélesztésére is. Az, hogy kinek mennyire van erre kedve, ideje és energiája, mindenki maga döntse el. Egy biztos, sokkal nagyobb bizalommal fogyasztunk háztáji húst, mint a multik polcairól leemelt, gyorsnevelésű állatokból készült fogásokat.

Drágulnak a húsok 2019-ben is

Ha más nem, az minden bizonnyal ösztönzőleg hathat, hogy 2019-ben számos kedvelt húsfajta esetén akár kétszámjegyű drágulással is számolhatunk. Ennek legfőbb oka az, hogy az ipar jóval többet fizet a gázért és az áramért, valamint az eleségül szolgáló takarmányok ára is drágul. Ezek a közvetett okok járulnak hozzá ahhoz, hogy a 2017-ben bevezetett 5 százalékos áfának köszönhetően az 1690 Ft/kg körül mozgó pulykamell kilója esetén ez a kedvező ár a továbbiakban nem lesz tartható. A szakemberek becslése szerint a drasztikusan (az áram tekintetében 45–50, a gáz esetében 25 százalék!) megemelkedett előállítási költségek miatt a kereskedők átlagosan 5 százalékkal drágábban vásárolhatják fel a húsokat, amikre természetesen még saját haszonkulcsukat is kénytelenek rátenni eladás előtt. A húsiparban ráadásul jelentős munkaerőhiány is uralkodik, ami adódik egyrészt a jelenleg aktív dolgozók közelgő nyugdíjazásából, másrészt abból, hogy a fiatal munkaerő nem szívesen helyezkedik el ebben az ágazatban, még az alapvetően kecsegtető, akár bruttó 350 ezer forintos bérek ellenére sem. Mindezzel szemben viszont az élőállatok kilónkénti ára megdöbbentően alacsony, fajtától függően csupán pár száz forint. Amennyiben képesek vagyunk a takarmányt is magunk megtermelni, többszörösen fog megtérülni a befektetés.