Egyre nagyobb időjárási szélsőségek várhatók

Mára ugyan havazást és plusz 1, mínusz 2 fok közötti hőmérsékletet ígér a koponyeg.hu, majd a hét további részére leginkább esőt, ködöt, a jövő hét első napjaira pedig újabb havazást, egyre hidegebbet – de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs igazuk a globális felmelegedésről beszélőknek.

Hazánk ugyan változatlanul a nedves kontinentális éghajlatú országok csoportjába tartozik, és a mérsékelt égövben helyezkedik el, ám a látszólagos rejtély (hideg van, de mégis melegszik a bolygó) megoldása a meteorológiai átlagokban rejlik.

Az elmúlt évben a Magyarországon mért átlaghőmérséklet 11,99 Celsius-fok volt, ami 1,66 fokkal múlja felül az 1981–2010 között mért értékek átlagát az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) met.hu című internetes oldala szerint: ez volt a legmagasabb évi átlaghőmérséklet 1901 óta. Márpedig alig másfél fok eltérést (pláne éves átlagban) aligha érzékel az ember, ahhoz mégis elég, hogy a környezet megszokott egyensúlya felboruljon. A tavalyi január és április nagyon kevés csapadékot hozott, a nyári hónapokban pedig szélsőségesen eltérő volt az esők megoszlása: a június esősebb, a július és az augusztus viszont rendkívül száraz volt.

Ennek „köszönhettük” a Duna rendkívül alacsony vízállását is: a dunaújvárosi kikötő öblében is drámai viszonyok alakultak ki. A folyam teljes hazai szakaszán korlátozták a hajóforgalmat: amikor közlekedtek a hajóvonták, akkor is csak félig, harmadig rakták meg az uszályokat. Akárcsak a szántóföldeken, ahol a szántás is hihetetlen nehézségeket okozott. A talaj nedvességtartalma pedig mind a mai napig kevesebb az optimálisnál.

Talán ez a tél bepótolja majd a földből hiányzó nedvességet, reménykednek a gazdák. Viszont az éghajlatváltozás tény, és a jövőben is arra lehet számítani, hogy amíg az éves átlagok látszólag alig változnak, a havi adatok rendkívüli mértékben eltérhetnek a számunkra kedvező adatoktól. Ahogy ezt megjósolták…

A permafroszt a legveszélyesebb

Ma is sokan azt gondolják, hogy a globális felmelegedés pár fok hőmérséklet-növekedéssel jár, és kész.

Ám a klímaváltozással foglalkozó tudósok szerint már két Celsius-fokos emelkedés is katasztrofális hatással járhat: például nem csak a gleccserek olvadnak meg a magas hegyekben, amelyek pedig számos patak és tó egyenletes (!) vízutánpótlását biztosítják, hanem a sarkvidéki jégtakaró is. Utóbbi miatt ugyan szabaddá válhat például az északi Jeges-tenger a hajózás előtt – viszont a szibériai permafroszt: (eddig) állandóan fagyos talaj felengedve rengeteg szén-dioxidot engedhet a levegőbe, ami nemcsak a levegő minőségét rontja, hanem további felmelegedést is okoz. A jégtáblák pedig akár a Golf-áramlatot is lehűthetik.