Bizonyíték-e perekben a hangfelvétel?

Az elvnek megfelelő főszabály szerint a perben minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás felderítésére, valamint arra, hogy a peres felek állításait igazolja.

A törvény nem korlátozza kifejezetten, hogy milyen bizonyítási eszközök használhatóak fel, nem tiltja a hozzájárulás nélkül, jogsértő módon elkészített hangfelvételek bizonyítékként való felhasználását sem.

Főszabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás felderítésére alkalmas.

A bírósági gyakorlat is amellett foglal állást, hogy az ilyen hangfelvétel a peres eljárásban felhasználható, annak ellenére, hogy az engedély nélküli felvételkészítés személyiségi jogsértést valósít meg.

A gyakorlat ezt azzal indokolja, hogy bár mindenkinek joga van a személyes jogok védelmére, azonban e jogát senki sem alkalmazhatja visszaélésszerűen. Márpedig, ha az illető azért hivatkozik a hangfelvétel kapcsán a személyiségi jogainak megsértésére, hogy ezzel a tényállás felderítését akadályozza, esetleg saját hamis állítását leplezze, akkor nem járhat sikerrel.

Amennyiben a bírósághoz egy jogsértően elkészített hangfelvételt nyújtanak be egy perben, először is a bíróság megkérdezi az érintett felet, hogy bizonyítékként történő felhasználáshoz hozzájárul-e.

Amennyiben igen, akkor a hangfelvétel minden további nélkül felhasználható és figyelembe vehető, és nem szükséges további vizsgálat lefolytatása a hangfelvétel felhasználhatóságával kapcsolatban.

Ha a válasz nemleges, akkor a bíróság azt is mérlegeli, hogy szükséges-e egyáltalán a hangfelvétel felhasználása, nem bizonyította-e már a peres fél e nélkül is az állítását, illetve állnak-e rendelkezésére más bizonyítási eszközök is.

Ha az eljáró bíróság mérlegelése alapján úgy látja, hogy a hangfelvétel felhasználása mindenképpen szükséges a fél állításának igazolásához, akkor azt az érintett személy hozzájárulása nélkül is fel fogja használni.

Az a személy, akiről a perben felhasznált titkos hangfelvételt készítették beperli a felvétel készítőjét, illetve felhasználóját a személyiségi jogának megsértése miatt a sértett egyebek mellett sérelemdíjra tarthat igényt, amelyhez a jogsértés tényén kívül egyéb körülmény bizonyítása nem szükséges.

Ebben az esetben a felvételt készítő, felhasználó személy nyilvánvalóan felelősséggel tartozik a jogsértésért, és a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a jogsértés megvalósult-e, és ha igen, annak milyen súlya volt.

A hangfelvételhez való jog megsértése miatti személyiségi jogvédelem iránti igény előterjesztése esetén tehát nem maradhat figyelmen kívül sem a hangfelvétel elkészítésének és felhasználásának, sem pedig a sértett igényérvényesítésének célja.