Milyen okokból támadható meg a végrendelet?

Például, ha az örökhagyó nem saját kézzel írt végrendeletén (magánvégrendelet) nem alkalmaz tanúkat. Ugyanilyen eset, ha a több oldalból álló magánvégrendelet oldalairól hiányzik az oldalszám, vagy a tanúk, illetve az örökhagyó aláírása.

A végrendelkezési képesség azt jelenti, hogy valaki a törvény alapján meghatározott formában végintézkedést tehet. A végrendelet érvénytelenségét okozza, ha a végrendelkező nem rendelkezett végrendelkezési képességgel.

Például az olyan személy magánvégrendelete, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. Érvénytelen a végrendeletben tett rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni.

Illetve ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá a végrendeleti intézkedésre.

A végintézkedés tartalmi fogyatékossága körébe szokás sorolni azokat az eseteket, ha az örökhagyó olyan feltételhez köti a végrendeleti juttatást, ami jogellenes. A nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen.

Tehát alapesetben a végrendeleti juttatás érvényes marad, csak a jogellenes feltételt kell figyelmen kívül hagyni.

A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét csak akkor érinti, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést feltétel nélkül nem tette volna meg.

A végrendelet tartalmi hiányossága más okból is előfordulhat. Ilyen lehet például, ha olyan személyt jelöl meg az örökhagyó örökösként, aki a végrendelet tételének idején még nem fogant meg.

Előfordulhat, hogy olyan ok áll fenn, amely miatt a végrendelet nem fejtheti ki célját. Ilyen eset, ha a végrendelkező a végrendeletét visszavonta, ideértve azt is, ha a korábbit követően újabb írásbeli végrendeletet tett.

A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései viszont fennmaradnak.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

Hatályát veszti a szóbeli végrendelet, ha a feltételéül szolgáló helyzet megszűnt, és az örökhagyó ezután megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

A megtámadásra minden esetben az jogosult, aki a megtámadás sikere esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

A megtámadás joga az öröklés megnyílásától – azaz az örökhagyó halálától – számított 5 év alatt elévül.

Vezető képünk illusztráció.