Senkinek ne legyen idegen fogalom az energiatudatosság

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a hazai energia- és közműszolgáltatók szabályozó hatósága és felügyeleti szerve) társadalmi felelősségvállalási programjának hangsúlyos eleme a fogyasztók, elsősorban a felnövekvő generáció energiatudatos szemléletének formálása. A MEKH szeretné felhívni a figyelmet a korszerű és környezetbarát energiatermelésre és -szolgáltatásra, pontosan ezért indították el az Energiakövetek programjukat és hirdettek pályázatot. Mivel a tapasztalatok szerint az általános és középiskolás korosztály a legfogékonyabb a szemléletformálásra, ezért szerették volna élvezetessé és élményszerűbbé tenni a tudatos, gyakorlatban is hasznosítható, energiafelhasználással kapcsolatos ismeretek átadását számukra. Olyan szuperhősöket kerestek, akik képesek érthetően és élvezetesen mesélni az energiagazdálkodás fontosságáról a felnövekvő generációnak, akik aztán saját mikrokörnyezetükben is továbbadják az üzenetet, hogy senki számára ne legyen többé idegen fogalom az energiatudatosság és a fenntartható fejlődés.

Az Energiakövetek feladata az, hogy élvezetesen, játékosan hívják fel a jövő generációjának figyelmét az energiatakarékosság fontosságára, s megmutassák, hogyan gazdálkodhatnak az energiával úgy, hogy hosszú távon a föld is és a pénztárcájuk is jól járjon. A lényeg, hogy a diákok az Energiakövetek által megtartott tanórák után kedvet érezzenek a változtatáshoz, még ha csak a saját mikrokörnyezetükben is. A győztes Energiakövetek előadói tréningen vettek részt, ahol a szakma legjobbjai segítettek felkészülni nekik a tanórákra.

A Móriczba Fehér Anna, az ELTE földrajz–latin osztatlan tanárszakának IV. évfolyamos hallgatója érkezett és tartott egymás után két lebilincselő, kísérletekkel tarkított órát. Pályázatában azt írta: „Energiakövetként szeretném elérni, hogy a gyerekek rájöjjenek és megtanulják, minden apró tettük hatással van a világ működésére. Szeretném nekik megmutatni és bebizonyítani, hogy mi magunk is képesek vagyunk tönkretenni valamit, de mi magunk ezt helyre is tudjuk hozni. Ahhoz, hogy a Földön okozott károkat rendbe tegyük, mindenkire szükség van. Szeretném felnyitni a szemüket,hogy rájuk is szükség van.”

Előadásának két mottót is választott: Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! és miután latin szakos diák is, egy latin mondást: minutula pluvia imbrem parit, azaz szemerkélő esőből lesz a záporeső. Négy témakört járt körül az órán, amelyek szerinte neuralgikusnak számítanak, ám környezettudatos gondolkodással talán még megelőzhetőek. Mindegyikhez egy-egy kísérlet is dukált. Például mérték, hogy mennyi idő fél liter vizet felforralni egy rezsóval vagy egy vízforralóval, és hogy mindez mennyibe kerül. Műszerrel megmérték, mennyit esik a víz hőmérséklete egy lefedett pohárban, és egy fedetlenben. Szétválogatták a „szemetet” aszerint, hogy melyiket kell kidobni, melyiket lehet újra használni, és melyiket újrahasznosítani, de még azt is, hogy melyiket lehet környzetbarát módon helyettesíteni. Mint például, amikor elem helyett akkumulátort használunk.

Próbáltak megküzdeni a feladattal, hogy eltávolítsák az étolajat a víz tetejéről. Persze mindegyikhez egy tanulság is járt. Meg néhány sokkoló adat. Hogy például Magyarországon egy ember évente hozzávetőleg 600 Kwh áramot pazarol el, amivel 164 évig tölthetnénk a telefonunkat. Vagy hogy egyetlen csepp olaj – igen, az étolaj is! – képes 1000 liter vizet beszennyezni. Vagy hogy Kínában a nagyvárosban óriáskivetítőkön mutatják a kék eget a lakosságnak, hogy ne legyenek depressziósak, ugyanis a szmog miatt nem látják az eget. Sok újat is tanultak, mint például azt, hogy bár valóban ész- és célszerű szigetelni a házat, azonban a hungarocell veszélyes hulladék, ezért környezettudatosan inkább kőzetgyapottal érdemes a hőt a házban tartani.

A gyerekek apró zöld levelekre írhatták, mi az, amit az óra után megfogadnak, és ezeket aztán egy szimbolikus fa koronájára ragasztották, amire korábban már felkerültek a probléma gyökerei, és a törzsre a megoldások. Íme néhány válasz: „Nem égetem annyit a lámpát.” „Soha nem öntök olajat a lefolyóba.” „Nem dobom ki a flakont, hanem újra használom.” „Nejlonzacskó helyett többször használatos táskát használok.” Ha valóban így lesz, már megérte az óra.

Energiakövetek

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak van egy fontos küldetése azon túl, hogy gondoskodnak az ország energiaellátásának biztonságáról. Szeretnék felhívni a figyelmet a korszerű és környezetbarát energiatermelésre és -szolgáltatásra, ezért indították el az Energiakövetek programjukat.