Beszélgetés dr. Ferencz Orsolyával, az ELTE Űrkutató Csoport tudományos főmunkatársával

Tehetjük mindezt akkor és úgy, ha kevesek tudják, maga az űrkutatás ugyan hatalmas lépésekkel hozta közelebb a kozmoszt az emberiséghez, a benne rejlő lehetőségekhez képest azonban mégis gyerekcipőt hord még – állítja ezt egyebek közt dr. Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoport tudományos főmunkatársa, aki Dunaújvárosban tartott intenzív és impulzív előadást űrről, Földről, űrviharokról, kutatási irányokról. Tette mindezt egy nagyon plasztikus és remek történeti keretbe ágyazva a hallgatóság számára.

A józsefvárosi képviselőként is közfigyelmet élvező kutatónak és négygyermekes családanyának nem csak a civil társadalomról és a politikáról van markáns véleménye, de az űrkutatással kapcsolatos ismeretterjesztést is szívesen végzi.

Karácsony előtt őt is megkérdeztük az ünnepi készülődésről, válasza valamennyiünknek tanulságos:

- A külső szemlélő számra is eléggé pörgős a karácsonyi ünnep, új év előtti időszak, ám valahogy mégis mindenki tudja a dolgát a családban. Legnagyobb gyermekem húszéves orvostanhallgató, ő is nagyon sokat segít abban, hogy az ünnep szépen szerveződjék, s minden a helyére kerüljön. Próbáljuk a feladatokat összeegyeztetni, mert a legfontosabb mindannyiunknak az, hogy amit a gyermekek szeretnének, az karácsonykor teljesüljön, és szenteste tényleg megjöjjön az Angyal. Az év vége igazi rohanás, ezt azért mindenki látja, tapasztalja Magyarországon.

Ha A burokban született emberiség című előadásához köthető aktuális ügyeket számba vesszük, lehetséges-e a tudomány oldaláról rangsorolni aktualitásukat, fontosságukat, mert a laikus számára valamennyi terület fontosnak tűnik az éghajlatváltozástól az űrviharokig?!

- Azt gondolom, ma már felismertük, hogy az űrszegmens, a világűr nemcsak segítségünkre tud lenni azáltal, hogy szolgáltatásokat tudunk a világűrbe telepített eszközökkel teremteni az emberiség érdekében, de akár nagyon komoly veszélyek forrása is lehet. Vitathatatlanul az űridőjárás (Space Weather) az egyik olyan terület, amelyre nagy hangsúlyt kell fektetni, szinte az első helyen. Ez a kutatás a Föld, a Nap és a kozmikus hatások működésének, kapcsolatának a megfigyelése, a Föld-figyelő (Earth Observation) szolgálatok részeként. Igazából az emberiség túlélésének érdekében eljutottunk egy olyan küszöbre, amikor technológiaváltásra, technológiai ugrásra lesz szükség nagyon sok területen. Ezt nem lehet a világűr jobb megismerésének és az űreszközök, űrbe telepített szolgáltatások felhasználásának mellőzésével megtenni. Tehát mindarra a technológiai tudásra, amire az űrkutatás és az űripar tanított bennünket eddig, szükség lesz ahhoz, hogy a fordulót sikerrel vegyük, a saját magunknak állított csapdából való kikerülés érdekében. Ezt a csapdát az emberiség magának állította föl, kijönnie is egyedül kell belőle.

A Földre tekintve, csodálatos burokban élünk, ahogyan tudományos tényként is elfogadott. Ennek a mágneses buroknak a léte, változása az emberiség számára döntő fontosságú. Sokat hallunk mostanában arról, hogy a Föld éppen egy mágneses pólusváltáson megy keresztül. Erről mit tudhatunk?

- A Föld mágneses pajzsa előfeltétele volt a Föld kialakulása óta annak, hogy bolygónkon az élet megjelenhessen és fennmaradhasson. A Föld felszínén nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt már bizonyíthatóan élet volt. Ehhez mágneses pajzsra volt szükség. A mágneses pólusok időnként, pár százezer, esetleg néhány millió évenként megfordulnak, egészen pontosan sokpólusúvá válik a mágneses téreloszlás, majd újra rendeződik, esetleg póluscserével. Ezt sokszor a lávába, a földköpenyből eredő kőzetekbe befagyott mágneses tér-mérésekből tudjuk megállapítani. Ez a jelenség valóban létezik, ezzel együtt kell élnünk, az élet is együtt élt vele. Az emberiség magas kultúrájának kezdete óta, ami körülbelül az elmúlt tízezer évet jelenti, nem tudtuk igazán felmérni, hogy mit jelent a pólusváltás az emberiségre nézve. Nyilván sérülékenyebbek leszünk az idő alatt, amíg a pajzsunk átrendeződik, és különösen azért is, ahogy az előadásomban is mondtam, mert az általunk kifejlesztett úgynevezett technoszféra kétszázéves létezése újabb sérülékenységi pontot jelent. Tehát a technikai eszközeink működését is befolyásolhatja egy esetleges mágneses pólusváltás. Ezekre tekintettel kell lenni, amikor mindez bekövetkezik, elindul a folyamat.

Mennyiben érinti mindez a bioszféránkat?

- Tekintettel arra, hogy sokpólusúvá válik és átrendeződik a mágneses tér, a Föld számos pontján a mágneses pajzs egy időre legyengül. Ez azt jelenti, hogy a Napból érkező és kozmikus hatások (kemény sugárzás, nagy energiájú részecskék) a bolygó egészét tekintve jelentősebbé válnak. Ezzel számolni kell. Van, amire tudunk hatni, van, amire nem. Ne tekintsük magunkat a Föld urának, mert nem minden hatást tudunk elkerülni, de legalább számoljunk vele. Egy tényleges pólusváltás után az északi és a déli pólus felcserélődik, de ettől függetlenül visszarendeződik dipólusú térré (kétpólusúvá)a Föld mágneses tere. Ezek pár száz évtől pár ezer évig tartó folyamatok. E kérdést illetően szintén bizonytalanok vagyunk, mert pontos adatbázisunk nincs, de elvileg évezredes léptékben kell ezzel számolni. Vannak olyan modellek, amelyek párszáz évet jelenítenek meg.

Mennyiben befolyásolják a napkitörések ezt a folyamatot, sérülékenységet?

- A napkitörések ettől függetlenek. A Nap a saját ciklikussága szerint működik, nem foglalkozik azzal, hogy a Föld mágneses pajzsa mit csinál, de a két külön, egymástól független jelenség akkumulálódik, tehát ha egy pólusváltás közben legyengülő mágneses pajzzsal rendelkező Földet ér el egy nagyenergiájú napkitörés, nyilván sokkal kártékonyabb tud lenni, mint amikor a pajzs dipólusként védi a földfelszínt.

Közéleti szereplőként tevékenykedve milyen évet tud a háta mögött?

- Nemzeti elköteleződésű magyarként köszönöm, jól érzem magam. Kormánypárti politikusként egy olyan országban, amelyben a második kétharmados ciklusát tudja ez a kormány, s amit sikeresen végig tudtunk vinni. Ez az ország gazdaságpolitikáján is és helyi szinteken is látszik. Minden egyes nagyváros, Budapest is, a kerületei is sokkal többre képesek, mint azelőtt bármikor. Viszont azt is látni kell, hogy egy nagyon küzdelmes politikai térben vagyunk, ha akárcsak a nemzetközi vetületére gondolunk is.