A boldogság e-receptje

Elég hosszú sor várakozott, a kérdések özönében lassan ment a kiszolgálás. Az elektronikus rendszer alkalmazását most tanulják az orvosok, a betegek és a gyógyszerészek. Várakozás közben a mini komputerét böngészve akadt meg Olga szeme a világhálóra frissen felkerült NatGeo folyóirat „Boldogság – receptek és hozzávalók” összeállításán. Aztán a „Boldogságatlaszon” időzött tovább. A lila alapon különböző méretű, mind jobban mosolygó arcocskák jelezték a sárga szín eltérő tónusaival, hogy egy földrajzi területen mennyien és milyen mértékben egészségesek és boldogok az emberek, szerte a nagyvilágban.

E szerint, a Gallup Intézet másfélszáz országra kiterjedő felmérésében, évről évre arra keresi a választ, hogy: Mi kell a boldogsághoz? A válaszadók több tucat kérdést kapnak három témában: miként értékelik életük egészét, mindennapjaik folyását és egészségüket? Egy dolog egészen biztos: Minden kultúrkörben mást jelent a szó: „boldogság”. A felmérésből kiderült, hogy Európa északi országainak lakói – a dánok, a finnek, az izlandiak – életük egészét tekintve boldognak vallják magukat. A latin-amerikaiak értékelni tudják a mindennapi örömöket, a vidám pillanatokat. Észak-Afrikában jobb az infrastruktúra, több a jól járható, kövezett út, van vezetékes víz és mobiltelefon-hálózat, emiatt az emberek boldogabbnak érzik magukat, mint a déli vidékek lakói.

Egyszercsak Olga sorszámát mutatta a gyógyszertári kijelző. Szerencsére a kedvenc gyógyszerészhez, Franciskához került. Minden ment, mint a karikacsapás. Ezen felbátorodva, arra a kérdésre, hogy kér-e még valamit, jókedvűen csak annyit felelt: „Szeretném kiváltani a Boldogságreceptet!”. Mire a másik, a fárasztó nap vége felé, a sok beteg értetlenségétől elcsigázottan, felderült és egy jóízűt nevetett: „Azt én is szeretném kipróbálni!”

Este, miután Olga minden teendőjével végzett, és a család elcsendesedett, elővette ismét a laptopját, hogy folytassa a megkezdett olvasmányt. Izgatta a tudomány legfrissebb állása szerinti „boldogságrecept”. Először olyanokat olvasott, hogy hazánkban a kis lélekszámú településeken élők boldogabbak, mint a városiak, a vállalkozók boldogságszintje a legmagasabb, a munkanélkülieké a legalacsonyabb. Házasságban, kapcsolatban az emberek boldogabbak, mint azok, akik egyedül élnek. A nők boldogabbnak vallják magukat, mint a férfiak. A négy- vagy annál többgyermekes nők és férfiak a legboldogabbak, a gyermektelenek boldogságszintje a legalacsonyabb.

Az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője, Oláh Attila professzor összegzéséből kiviláglott, hogy boldogabbak a nők, a kistelepülésen lakók, a 31-50 év közötti, diplomás nyugat-magyarországiak, a párkapcsolatban élők. A legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok. Kijelenthetjük tehát: a boldogságot a társas viszonyokban kell keresnünk!

A világ 155 országának „boldogságindexét” alapul véve, az ENSZ listája szerint Norvégia a legboldogabb ország, Magyarország 75. a rangsorban. Hazánk régóta a középmezőnyben végez, most valamivel jobb eredményt ért el, mint eddig.