Az sem mindegy, milyen vallású a lehetséges szervdonor

Kívülálló számára legalábbis meglepő, milyen sok múlik a szervadományozásoknál a megfelelő kommunikáción. Orvos szakmai, jogi és etikai szempontokból is rendkívül bonyolult kérdéskör szerepelt a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház szerdai tudományos ülésén, amelyet az intézmény földszinti auditóriumában rendeztek.

Pekarek János

kórház transzplant Fotó: Zsedrovits Enikõ

Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója beszélt a transzplantációs programokról.

Mihály Sándor a kórház tudományos ülésén Fotó: ZsE

A kérdéskör annyira bonyolult, hogy még csak összefoglalóra sem vállalkozhatunk – habár az előadó, Mihály Sándor rendkívül tömören és plasztikusan vázolta a helyzetet. De érdemes megemlíteni néhány körülményt.

Magyarország tagja a nyolc európai országot összefogó Eurotransplant elnevezésű együttműködésnek. Ez a csoport 136 milliós népességet, 1600 donorkórházat, 77 transzplantációs centrumot, 14 500 személyes váróslistát, évente 11 200 beteget, szintén évente 7000 szervátültetést és 200 transzplantációs programot jelent. Sok előnye között ott van, hogy belépésünkkel négyszeresére nőtt az esély a szervhez jutásra, nem vesznek el donorszervek – és e csoportban 45 évi tudás, tapasztalat halmozódott fel.

Nagy figyelmet keltett az előadás Fotó: Zsedrovits Enikő

A feltételek, amiket a szervátültetéshez teljesíteni kell, rendkívül szigorúak, például a dokumentációban is, de megéri. Az viszont elgondolkodtató, hogy min múlik, tiltakozik-e egy elhunyt családja a szervek felajánlása ellen? Ez a legtöbbször a kommunikáción múlik: azon, hogy a kezelő orvoscsoport mikor teszi fel a megfelelő kérdést...