Nem kivételeznek a csalók, még a dunaújvárosi rendőröknél is próbálkoznak

Az elmúlt időszakban az ismerősi körömben többen is jelezték, hogy futárcégtől kaptak egy SMS-t arról, hogy csomagjuk érkezett, noha ők egyáltalán nem rendeltek semmit. Szerencsére egyikük sem kattintott az SMS-ben található linkre, ami szinte 100 százalék, hogy egy adathalász oldalra vezette volna őket.

Kiss Dénes rendőr őrnagy, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályvezetője hírportálunknak elmondta, idén januárban négy olyan feljelentést tettek a helyi kapitányságon, amelyek mindegyikében úgynevezett FoxPost-os módszerrel szerezték meg az áldozatok pénzét a csalók.

Az egyikről külön is hírt adtunk már: ez egy szerencsésen zárult történet volt, amikor is egy besnyői hölgy a fülhallgatóját kínálta eladásra, a termékre jelentkező csaló vásárló pedig a futárcéges szállíttatás érdekében elkérte adatait. Aztán az eladó kapott egy linket, ami egy olyan oldalra vezette, amely megtévesztésig hasonlított a bankjának oldalára. Sajnos ott megadta a szenzitív adatait, a csaló pedig 150 ezer forintot le is szedett a számlájáról. A fiatal nő időben kapcsolt, azonnal értesítette a rendőrséget, akik pedig két órán belül visszaszerezték a pénzét.

Kapcsoljunk időben!

Ilyen csalásos ügyekben az idő a legfontosabb tényező: minél előbb jelezni kell a bajt a rendőrségnek, lehetőleg 8 órán belül, mert akkor még jó eséllyel szerezhetik vissza az ellopott pénzeket. Volt egy hölgy, aki ruhaneműket akart eladni az egyik legismertebb adok-veszek felületen. Jöttek is az érdeklődők, s már célirányosan az adathalász oldal linkjét küldték át neki (mondván, hogy a szállításról már gondoskodtak, csak az adatokat kell kitölteni). Így is tett az eladó, ami után 1,2 millió forint tűnt el a számlájáról, s további 300 ezer forintot egy ATM-ből vettek le. Másnap tett feljelentést az áldozat a rendőrségen, ám éppen az idő-tényező miatt, sajnos jóval kevesebb esély volt a visszaszerzésre. Az a tény pedig szinte reménytelenné is tette az ügyet, hogy kiderült, a csaló egy OTP-s számláról egy Revolut-számlára utalta tovább a pénzt. Ahogy azt korábban is írtuk, a Revolut ez egy külföldi cég által létrehozott és üzemeltetett fiók, amelynek bár megvan a maga előnye a devizautalások kapcsán, ugyanakkor nem tartozik a magyar jegybank felügyelete alá, nem biztosítható hozzá az a védelem, mint más hazánkban működő intézmény esetében, így a rendőrség sem tudja érvényesíteni az ilyenkor szükséges intézkedéseket.

Januárban volt még 214 ezer forintról és 18.500 forintról szóló csalásos feljelentés is, amelyek bár kisebb összegek a milliókhoz képest, de minden egyes forint igenis számít. Különben is, nem azért dolgozott meg érte az ember, hogy más meg önkényesen, galád módon elvegye tőle!

1,9 millió forintos limit

Kiss Dénes elmondta, sajnos az AnyDesk-es csalások is jelen vannak még. Ez egy olyan program, amely távoli vezérlést biztosít arra az eszközre, amelyre telepítették (lehet az mobil vagy számítógép), és általa mindenféle tárolt adatot, dokumentumot megszerezhetnek vele az áldozattól.

Egy, a 60-as éveiben járó hölgyet telefonon keresték januárban. Kihangosította a készüléket, hogy férje is hallja a beszélgetést. Csalók voltak a vonal másik végén, és a pénzügyi biztonságra hivatkozva letöltették velük az AnyDesk alkalmazást. Innentől egyenes volt a bűnözők útja, és 1,9 millió forintot vettek le a házaspár számlájáról. Azért "csak" ennyit, mert napi utalási limit volt beállítva a számlájukhoz. A férj a rendőrség kérésére másnap bevitte a számítógépet a kapitányságra, hogy átvizsgálhassák, hátha visszakövethető a folyamat, de ilyenkor minden információ fontos lehet.

Minden információ fontos lehet!

Egy dunaújvárosi hölgy jelezte a rendőrségnek, hogy január 25-én négy különböző telefonszámról is hívták, mindegyikük pénzt akart tőle szerezni, azonban hárította ezeket a próbálkozásokat. Beszámolt arról is, hogy amikor jelezte kételyeit a hívó félnek, akkor még a csalók kezdték őt fenyegetni, ekkor nyomta ki a hívásokat.

Január 24-én a 112-es központi segélyhívó számon jelezte egy dunaújvárosi férfi, hogy az OTP nevében keresték őt telefonon, mondván, hogy egy 180 ezer forintos transzakció érkezne a számlájára, de adatot kell egyeztetni. Ilyen precedensre nem kerül sor, ilyen eljárást egyik bank sem végez! A bejelentő már kapásból tudta, hogy csalási kísérletről van szó, ugyanis neki nem is volt OTP-s számlája.

Kérdésünkre az őrnagy elmondta, minden információ hasznos lehet, tehát ha sikeresen is hárítják az állampolgárok a csalók próbálkozásait, mindenképpen jelezzék a rendőrség felé (akár a központi 112-es számon, ugyanis a tevékenységirányítási központ továbbítja az illetékes kapitányságoknak).

Szervezett bűnözésről beszélünk!

Viszont azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha például megadjuk egy csaló telefonszámát, az nem jelenti azonnal az ügy megoldását, ugyanis ilyen mértékű csalások esetében már szervezett bűnözésről van szó, akik kifejezetten erre specializálódtak, erre dolgoztak ki különböző módszereket. Többen is alkothatják az adott bűnözői csoportokat, ráadásul fizetség, részesedés vagy szívesség ellenben olyan strómanokat is bevonnak, akiknek például csak annyi a feladata, hogy nyisson egy bankszámlát a saját nevére (azon keresztül utalják az áldozatoktól elszedett pénzt), vagy éppen vásároljon egy feltöltőkártyás mobiltelefont, amit néhány hívás után aztán kidobnak.

A módszereik tárháza pedig egyre szélesedik. A bűnözők nem restek azt hazudni az áldozatnak a telefonban, hogy egy rendőr ül mellettük, holott a bűntársuk van ott. Volt olyan is, hogy OTP-s ügyintézőnek adta ki magát a csaló, és amikor az áldozat azt mondta, hogy neki nincs is ilyen számlája, mert ő K&H bankos, akkor a csaló azonnal rávágta, hogy semmi baj, mert éppen itt ül mellette a K&H bankos ügyintéző (aki valójában egy másik bűntárs).