2022.01.09. 12:00
A szeméremsértés bűncselekménye
A bűncselekménynek passzív alanya nincs, a cselekmény észlelői sértettnek tekintendők. A klasszikus szeméremsértés elkövetési magatartása szerint a tettes magát szeméremsértő módon mutogatja.
Fotó: Shutterstock
Ennek szituációs eleme a más előtti elkövetés.
A szeméremsértés rendbelisége a sértettek száma szerint alakul, folytatólagosság kizárólag ugyanazon sértett vonatkozásában képzelhető el.
A tizennegyedik évét még be nem töltött személy, tettese pedig a tizennyolcadik évét betöltött személy.
A gyermek előtti, mással folytatott szexuális cselekmény is tényállásszerű.
Ha a szeméremsértő magatartás egyben a gyermek szexuális cselekményre való rábírására irányul, akkor a cselekmény a Btk. szerinti szexuális visszaélésként minősül.
Bár a büntetési tételek azonosak, de a jogi tárgyak tökéletes azonossága folytán egyértelműen a kétszeres értékelés tilalmát sértené a szexuális visszaélés és a szeméremsértés halmazatának megállapítása.
További érv, hogy abszurd lenne az az értelmezési eredmény, hogy aki a rábírás érdekében mutogatja magát a gyermek sértett előtt, annak a terhére bűnhalmazatot kell megállapítani, míg ha a gyermeket például szexuális cselekményt meg nem valósító módon simogatja vagy elkezdi vetkőztetni, csak visszaélés miatt felelne.
E tényállás azokat a szeméremsértő magatartásokat fogja át, amelyek nem minősülnek szexuális cselekménynek annak következtében, hogy az ahhoz szükséges súlyos szeméremsértési fokot nem érik el, azaz gyakorlatilag nem járnak nemi szerv megérintésével. A magatartások – súlyosan szeméremsértő jelleg hiányában – szexuális célzattal is megvalósulhatnak.
De szexuális célzat nélkül a mással szembeni súlyosan szeméremsértő magatartás is e bűncselekmény szerint tényállásszerű.