Van-e jövője a szabolcsi almának?

A FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnökével, dr. Apáti Ferenccel legutóbbi podcastünkben arról beszélgettünk, hogyan képzeli el a jövő versenyképes és rentábilis almatermesztését. A szakember kijelentette, korszerű jég- és fagyvédelem, illetve gépesítés nélkül hosszú távú sikerességben és eredményességben senki sem gondolkodhat. 

Időjárási anomáliák 

– Itt a klímaváltozás, a tavaszi fagy évek óta visszatérő vendég, vannak másfél-két hetes lehűlési hullámok, majd jön egy extrém aszály, hónapokon keresztül nem esik megfelelő mennyiségű eső. Az UV-sugárzás mértéke egyre csak nő, és vannak hetek, amikor hónapokra elegendő csapadék esik. Ezeket az időjárási anomáliákat csak tetézi a munkaerőhiány. Kevés a hadra fogható ember, emiatt nem tudjuk időben elkezdeni a betakarítást. Minőségi munkaerőről gyakorlatilag nem is lehet beszélni. Új kártevők, kórokozók jelennek meg, ezzel párhuzamosan azonban egyre kevesebb növényvédő szert használhatnak a gyümölcsösgazdák. 

– Itt mindenképpen külön kell kezelni az étkezési és az ipari almát. Sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben az ipari céltermesztés vagy az iparialma-termesztés fogalmak általánossá váltak, holott Nyugat- és Dél-Európában ezek gyakorlatilag ismeretlenek, ott az étkezésialma-termesztés melléktermékének számít a rosszabb minőségű léalma. De nálunk létezik az iparialma-ter­mesztés, így válasszuk ketté a dolgokat. Lehetne ipari almát is jól és korszerűen termeszteni, de annak az a feltétele, hogy ne a mostani 20-25 tonna/hektáros termésátlaggal, hanem a legalább 60-80 tonna/hektáros átlaggal termesszük. Nagy tőszámú célterületen, minimum félintenzív módszerekkel, öntözéssel, a betakarítás legyen szinte teljesen gépesítve, az üzemméret nagysága pedig érje el legalább a 20 hektárt. A jelenlegi ipari alma ára sajnos nem „bírja el” a jéghálót és a teljes fagyvédelmet – fogalmazott dr. Apáti Ferenc, aki áttért az étkezési almára. 

Új művelési rendszer 

Elmondta, itt nem beszélhetünk másról, csak szuper­intenzív termesztéstechnológiáról, 3000-4000-es hektáronkénti tőszámról, ültetvényfűtéses és légkeveréses fagyvédelemről, robotizációról, önjáró erő- és permetezőgépekről, permeteződrónokról. – Váltani kell a művelési rendszerben is, ugyanis 10 év múlva elavult lesz a mostani, úgynevezett szuperorsós rendszer, helyette majd bejöhet a 30-40 centiméter széles, sövényjellegű, amerikai típusú 2D-s művelési rendszer. 

Dr. Apáti Ferenc elmondta, egy mostani korszerű ültetvény kialakítása hektáronként 25 millió forint körül van, ez az összeg 3-4 éve még csak 12-14 millió forint környékén alakult. 
– Az étkezésialma-ter­mesztéshez öntözés, jégháló és korszerű fagyvédelem nélkül hozzá se kezdjünk, a szerencse az, hogy úgy tűnik, hogy az elkövetkező 5-6 évben lesz állami és uniós támogatás erre a célra, várhatóan 50 százalék körüli támogatási intenzitással, de mi azon dolgozunk, hogy ezt az arányt 75 százalékra tornásszuk fel. Azt gondolom, 10 év múlva kevesebben fognak almát termeszteni, felére fog redukálódni a gyümölcsterület, de ha fejleszteni tudjuk az ültetvényeinket, akkor a mostani termés­átlagok tarthatóak lesznek. Viszont ha nem vigyázunk, és nem haladunk a korral, akkor elképzelhető, hogy több almát fogunk importálni, mint amit itthon meg tudunk termeszteni – emelte ki dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke.