Tragikus a helyzet, borúlátóak a gazdák

Azóta volt egy kisebb esős időszak, arról kérdeztük a szakembert, segített-e ez valamit a mezőgazdászokon. 

– Valamelyest javított a helyzetünkön, de nem meghatározóan. Amikor a talajt megmozgattuk, a felső rétege rögtön elvesztette a nedvességtartalmát, továbbra is porzik a talaj. Műszaki gondjaink is voltak, a vetőgépünk elromlott, ezért egy ideig állt a vetés. 

– Gondok voltak a terméssel is, különösen a kukoricával és a napraforgóval. Hogyan „úszták” meg az aratást? 
– A kukorica- és a napraforgótermés tragikus. Az előbbi két tonnát hozott hektáronként, az utóbbi másfelet. Tavaly ezek a számok nyolc és tíz tonnát mutattak. Emellett a minőség rossz, nagy bevételkiesésünk volt ezzel a két növénnyel. Ezt nehéz átvészelni. Szerencsére nyáron a búza és az őszi árpa betakarítása jól sikerült, ha nem is volt csúcstermés, de ellensúlyozta a kukorica és a napraforgó okozta kiesést. 

– A gondok ellenére az őszi vetéssel sikerül időre végezniük? 
– Elmaradásban vagyunk, ezért a munkatársaink hosszított műszakban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy naponta legalább tizenkét órát tevékenykednek a határban. Október végéig jó lenne befejezni a munkákat, majd a jövő évi vetést kell előkészítenünk a búzának és az őszi árpának. Tavasszal nem lesz műtrágyázás, annyira felment az ára, baktériumtrágyát használunk majd, és mivel nem volt termés, maradt a földben hatóanyag. A repce bírja a legnehezebben a szárazságot, ezért úgy döntöttünk, nem is vetünk belőle. A felszabadult területre búzát és őszi árpát ültetünk. Búzát az eddigi kétszáz-kétszázötven hektár helyett háromszázon, őszi árpát pedig száznegyven hektár helyett kétszázhúszon vetünk. Sokáig gondolkodtunk azon, hogy mi legyen a kukoricával és a napraforgóval, végül úgy döntöttünk, maradnak a vetésforgóban. 

– Milyen most a gabonahelyzet Magyarországon? 
– Akármilyen kis ország vagyunk, eltérőek az adatok a termést illetően. Az Alföldön szinte semmi sem termet, Nyugat-Magyarországon egész jó a helyzet, de országosan nézve tragikus. Egy példa: Ukrajnából folyamatosan érkezik a kukorica, új piac lettünk számukra, mert eddig onnan sohasem vásároltunk kukoricát. 

– Az idei évük pocsék volt, jövőre mindenképpen jobbnak kell lennie, mert akkor tényleg teljesen leülhet a hazai mezőgazdaság… 
– Itthon most szerintem nem találni optimista mezőgazdászt, azért szurkolunk, hogy november elsejéig be tudjuk fejezni a vetést. Ha ez megtörténik, akkor arra várunk, hogy a csírázás minél hamarabb meginduljon, ezután a növények kezdjenek el bokrosodni, tavaszra erősödjenek meg, jöjjön a növekedés. Azon múlik minden, milyen lesz a tél. Nagyon kell a csapadék, optimális az lenne, ha sokáig hó takarná be a földeket, mert egy áztatós csapadék nagyon kellene a határban. 

Márkli János említette, hogy még nem volt példa arra, hogy kukoricát importálni kelljen az országnak. Most pedig Ukrajnából folyamatosan érkezik a tengeri. 

Ezzel kapcsolatban a közelmúltban az agrárszektor.hu-t Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy akár 2,5 millió tonna szemes termény, döntően kukorica is bejöhet Magyarországra Ukrajnából 2023 szeptemberéig. A szakember kiemelte, emberemlékezet óta nem volt ilyen ­rossz kukoricatermés Magyarországon, mint idén, az előzetes becslések alapján mindössze háromtonnás termésátlagra lehet számítani. Ennek az alacsony termésmennyiségnek két oka van: az egyik, hogy az aszály miatt sok helyen meg se termett a kukorica, a másik pedig, hogy több tíz- vagy akár százezer hektáron lesilózták zöldtakarmánynak nyáron a termést. 

Nem csoda, hogy a sokat megélt mezőgazdászok mostanában borúlátóan látják a helyzetüket, mert rosszabb talán már nem is lehetne.