Erősödő együttműködés a helyi vállalatok között

Vass Zoltánt, a Ferrobeton Zrt. vezérigazgatóját harmadik ciklusra választották meg az ipari tagozat elnökének. Az eltelt évek során az egyik legfőbb prioritásnak azt tartotta, hogy a városi kamarának kiegyensúlyozott működést biztosító financiális háttere legyen. Soha nem terveztek mínuszos költségvetést. A kamarának megfelelő pénzeszközök állnak rendelkezésére egy komoly válság túlélésére is. Régóta foglalkoznak a kamarai székház kérdésével, sok lehetőséget megnéztek, a stabil pénzügyi alapok ezen a téren is lehetőséget kínálnak egy kedvező megoldásra.

Bevétel szempontjából a városi kamaránál komoly tételt jelentenek a megfelelő gazdasági erővel rendelkező nagyobb ipari vállalatok önkéntes tagdíjbefizetései. Ez helyi sajátosság, ez egy ipari város, és kifejezett pozitívum, szeretnék ezt a továbbiakban is megőrizni, sőt, a kört bővíteni. Vannak olyan cégek, vállalatok, amelyek alapvetően a tevékenységüket a régióban vagy a városban is végzik, de egyéb okokból nem Dunaújvárosban vannak bejelentve. Ezeket is integrálni lehetne a városi kamarába, önkéntes vagy pártoló tagként szintén részt tudnának venni a kamara működésében.

A jövőre vonatkozóan a tagozati elnök szeretné a korábban elindított Vállalatvezetői Törzs­asztalhoz hasonló rendszeres találkozókat életre hívni. Élénkítve, szorosabbá téve a helyi cégek közötti kapcsolatokat, erősítve a térség lobbierejét. Szeretné ezekbe a rendszeres megbeszélésekbe bevonni az önkormányzatot is, hogy az itt működő vállalkozások helyi gondjait megvitathassák.

Vass Zoltán nagyon fontosnak tartja a kamara szakmai képzésekben betöltött szerepét, azt, hogy a változó jogszabályi környezetben is a korábbi magas színvonalon tudják ezt ellátni a városban. Azt is fontosnak gondolja, hogy elinduljanak olyan képzések, amelyek kifejezetten egy adott cég igényeihez igazodnak, tehát nem a hivatalosan elismert képzettségek megszerzése a célja.

A városi kamara szervezettsége kifejezetten jó a tagozati elnök szerint. Szeretné, hogyha a közepes és nagyvállalatok tekintetében ez a szervezettség még jobb lenne. A kamara eddig is igyekezett szolgáltató kamara lenni. A nagyobb vállalatok által biztosított háttér lehetőséget nyújt a kisvállalkozások számára is, hogy jobb szolgáltatásokat kapjanak, egymásra találjanak, és megfelelő lobbierővel bírjanak akár a helyi, akár megyei vagy országos szinten.

Horváth Attilának a mostani lesz a negyedik négyéves ciklusa az elnökség tagjaként, a kereskedelmi tagozat elnökeként. Az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a gazdálkodás, a stabil működés megalapozásán túl, hogy kialakult egyfajta együttműködés a különböző szakmákat képviselő helyi vállalkozások között. Ebben nagy szerepet játszottak például a sikeres mesterképzések, újabban pedig a gyakorlati képzések. Az ezeken részt vevő szakemberek között a képzést követően is megmaradt a kollegiális együttműködés, és ez jót tesz az adott szakma helyi eredményességének is.

Emellett több témában is közösen hallatták a hangjukat a helyi vállalkozások reprezentáns képviselői, például amikor a szervizdíj bevezetését véleményezték a városi vendéglátó vállalkozások, vagy amikor a kereskedelem-vendéglátás egészét érintően az online pénztárgépek bevezetésével kapcsolatban sikerült elérni, hogy az átállás akkor történjen meg, amikor már mindenki felkészülhetett rá. Számos más területen is sikerült képviselni a városi vállalkozói elvárásokat is az MKIK kereskedelmi kollégiumában a tagozati elnöknek.

A helyi vállalkozók között erősödő együttműködés további példája a vállalkozók bálja, amelyet idén már tizedik alkalommal szervezett meg a kamara. Ez a sorozat igen ritkának számít a hazai területi kamarák esetében. Ezen az eseményen adják át az Év vállalkozása díjakat, ez az elismerés – ahogy a Dunaújváros Kézművességéért díj is, amellyel több elismert vendéglátót is díjaztak – sokat tesz a helyi vállalkozói közösség építése érdekében.

Horváth Attila azt is kiemeli, hogy az elnökség törekvései csakis a kamara munkavállalóinak megfelelő szakmaisággal végzett munkája által valósulhatnak meg, a társadalmi megbízatás teljesítéséhez a saját vállalkozásukért dolgozó, elfoglalt üzletemberek erre mindig támaszkodhatnak.

Fülöp Ilona alakulása óta tagja a városi kamarának, éveken keresztül az elnökségnek is. Idén ismét a kézműves tagozat elnökének választották. Így közvetlenül láthatta azt a hosszú utat, tapasztalhatta meg azt a fejlődést, amit a városi kamara bejárt.

A kézműves tagozat sok központi és helyi rendezvényre juttatta el a tagjait. Szép hagyományőrző rendezvények az országos kamara szervezésében a Kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében, vagy a Kézműves Remek Pályázat és a kapcsolódó kiállítás – ezen helyi vállalkozások is kaptak korábban kiemelkedő elismerést –, aminek újdonsága lesz az idei évben, hogy már album formájában is láthatóak lesznek a legszebb kézműves alkotások.

Dunaújvárosban már hagyománnyá vált, hogy helyi kezdeményezésre minden évben átadják a Dunaújváros Kézművességéért díjakat. Üröm az örömben, hogy ezeknek az emberségből és mesterségből példát mutató mesterembereknek alig-alig van utánpótlásuk, a hagyományos kézműves szakmák némelyike lassan feledésbe merül, kihal.

Terveik között szerepel, hogy rendezvényeikkel minél több új kézművest tudjanak megszólítani, hogy a különböző pályázatoknak legyen utóéletük: a kamarai hálózat pártfogolja a sikeres kézműveseket. Szeretnénk megtalálni a kézműves termékek turisztikai hasznosításának lehetőségeit is. Nyitott, látogatható kézműves műhelyeket terveznek bemutatni az érdeklődőknek, a turistáknak, a fiataloknak. Ez utóbbi segíthet az utánpótlás-nevelésben is. Felmerült a Borúthoz hasonlóan egy Kézműves Út megalkotása is, ami piacot teremtene a helyi kézművesek számára is. Tehát elképzelés, terv, ötlet van bőven, ami alapot adhat a következő évek munkájához.