A legjobb időszak a beruházásra

Az építőipart a koronavírus-helyzetben, a legjobban érintett időszakokban is a lendülete vitte előre – fogalmaz a vezérigazgató. Megrendelésállományuk, a futó munkák lehetőséget biztosítottak arra, hogy ezeket a hónapokat visszaesés nélkül éljék túl. Az egyik legfontosabb feladat a megrendeléseknek megfelelő gyártási kapacitás fenntartása volt. Ezen belül, hogy a humán erőforrás rendelkezésre állását fenn tudják tartani. Hiszen nagyon munkaintenzív terület az előregyártott szerkezeti termékeknek a gyártása, kevéssé automatizált, automatizálható a teljesen egyedileg tervezett és gyártott vasbeton szerkezetek előállítása. Akiknek pedig a munkája megengedte, otthonról dolgoztak, ehhez a számítógépes hátteret gyorsan sikerült kialakítani.

Annak ellenére, hogy nem volt szükséges, három műszakos termelést vezettek be, hogy a lehető legkisebb csoportokra tudják felosztani a termelő létszámot, igyekeztek meggátolni azt, hogy a műszakváltások átfedésben történjenek. Így próbálták annak a kockázatát csökkenteni, hogy ha bármilyen fertőzött munkavállaló miatt karantént kellett volna az adott műszaknak elrendelni, akkor az nagymértékben érintse a termelési képességüket. Természetesen meghozták a szokványos intézkedéseket, így előírták a maszkhasználatot, a fertőtlenítést, távolságtartást is.

Különleges intézkedésekre adtak okot a lezárt határok. Főbb alapanyagaik a betonacél, a feszítőpászma, a kavics és homok, illetve a cement. Az Olaszországban kialakult válsághelyzet, az ott leállt termelés érintette a Ferrobetont a leginkább. Az egyik legnagyobb alapanyag-beszállítójuk a Pittini, az onnan beérkező betonacélt más beszállítótól kellett beszerezniük.

A feszítőpászma magyar beszállítótól érkezik, tehát ott nem volt probléma. Az anyacégük által Szlovákiában gyártott cementet használják, a szlovák–magyar határon történő átszállítás okozhatott volna gondot, de a cégcsoport olyan mennyiségű puffertárolóval rendelkezik Magyarországon, hogy – mint ezt később tapasztalták – semmilyen fennakadás nem volt a cementellátásban.

Nagyon kevés olyan projekt volt, ami halasztásra került a koronavírus-helyzet miatt. Ez igazából nem érintette a termelésüket, illetve az értékesítésüket. Az tapasztalható volt Vass Zoltán szerint, hogy néhány helyen lassult a kivitelezés. Ezért a március végi, áprilisi hónapban elkezdett növekedni a cég készlete, azóta ez a tendencia is megfordult, sikeresen leépítették a gyártott készleteiket, a raktáraik a szokott módon vannak terhelve.

Ami a jövővel kapcsolatban látható a vezérigazgató szerint: nagyon óvatos tapogatózás mind a beruházók, mind a kivitelezők részéről. A kért ajánlatok mennyisége és nagysága láthatóan csökkenő tendenciát mutat. Úgy ítélik meg, hogy ez még nem jelent veszélyt rövid vagy középtávon a Ferrobeton működésére, de mindenképpen figyelmeztető jel. Ezzel együtt a piaci verseny is élesebbé vált.

Annak érdekében, hogy piaci pozíciójukat, eredményességüket meg tudják őrizni, nagyon feszes második féléves gazdálkodásra lesz szükség mind a költségek megfogása, mind pedig a határidők tartása érdekében. Azon létesítmények esetében, amelyek kivitelezése lelassult, a véghatár­idő nem változott. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három hónap lassítását a következő három hónapban kell behozniuk, hogy határidőre, kötbérmentesen tudjanak teljesíteni. Ez nagyon komoly feladat lesz. Így azonban teljesíthetik a terveiket, tehát a koronavírus az ez évi eredményességükre nem, vagy csak minimális mértékben gyakorol hatást.

A 2008–2009-es indulású válságban a fizetési fegyelem és képesség jelentős mértékben és nagyon rövid idő alatt romlott, az elmúlt két-három hónapban viszont Vass Zoltán azt tapasztalata: nemhogy csökkent volna a fizetési fegyelem, hanem inkább szigorodott. Több megrendelőjük is a lejárat előtt fizette ki a számláját, és ők is igyekeznek, ha van rá módjuk, előbb kifizetni az alvállalkozóikat, vagy rövidebb fizetési határidőt vállalnak, véletlenül se legyen ez a fajta pénzügyi fegyelmezetlenség bármiféle gátja a kilábalásnak. A Ferrobeton portfóliójának egy jelentős része a nagyberuházásokhoz kötődik, vélhetően nem ez az a szegmense az építőiparnak, ahol a fizetési fegyelem lazulása elindulna.

A vezérigazgató nem ítéli úgy, hogy közvetlen hatása lenne azoknak a stimulusoknak a nagyberuházásokra, amelyeket akár az Európai Központi Bank, akár a magyar állami források extra finanszírozása jelenthet. Fontosabb az, hogy milyen jövőképe van egy adott vállalkozásnak. Ugyanakkor minden olyan nagyberuházás, ami az elmúlt időszakban kezdődött, vagy a közeljövőben fog elkezdődni, az egy kifejezetten jó időzítésű beruházás. Kiélezettebb a verseny az építőiparban, mérséklődött a munkaerőhiány. Mind határidőben, mind kapacitásban a mai magyar építőipar jobb helyzetben van, mint négy-öt hónappal ezelőtt volt. A multinacionális cégek a megkezdett vagy tervezett magyarországi beruházásaik esetében fel fogják gyorsítani ezt a folyamatot. Annál is inkább, mert az is elképzelhető, hogy a térség nyertese lehet ennek a válságnak. Az biztos, hogy rugalmasabban, jobban fogja átvészelni ezt az időszakot, mint Európa más térségei.

Az állami forrásoknak nagy jelentősége lehet az infrastrukturális beruházásokon keresztül, úgy tapasztalja Vass Zoltán, hogy sok ilyen beruházás előkészítését, tervezését gyorsították fel, annak érdekében, hogy ha szükség lenne rá, akkor legyen megfelelő mennyiségű állami tender, infrastrukturális fejlesztés, vasútépítés, amellyel segíthetik a gazdaság felgyorsítását.