kísérleti úszómű

2019.12.05. 07:00

Betonhajó úszik az öbölben, egyenesen a nemzetközi hír felé

Egy nagyon furcsa hajó van kikötve a kavicsbánya melletti Duna-szakaszon. Engedélye szerint ez egy hajózási kísérlet. Furcsa, merthogy betonból van. Meg nem is néz ki hajónak, inkább olyan, mint egy épület alapja, amelyik úszik. Ez utóbbi kijelentéssel nem is állunk túl messze az igazságtól, hiszen egy kísérleti úszómű prototípusáról van szó, amelyre akár épületet is fel lehet húzni. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ha nem is világ-, de mindenképpen európai szintű szabadalom lesz belőle.

Balla Tibor

Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap

A történet ott kezdődött, hogy három vállalkozás, a dunaújvárosi központú Ferrobeton Zrt. és az Amitis Mérnöki Kft., valamint az FM Projekt Kft. két éve konzorciumot alakított és 906,61 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el egy vízfelületen úszó, vasbetonszerkezetekből álló rendszer kialakítására és fejlesztésére, amelynek összköltsége a számítások szerint 1,575 milliárd forintra rúg majd. A pályázaton nyert pénz és a végösszeg különbségét önerőként a három konzorciumi tag állja.

Több látványterv is készült arról, milyen hasznosítási lehetőségeket tudnak elképzelni Fotó: RAK-PARK

A pályázatot már tavaly év végén le kellett volna zárni, de meg kellett hosszabbítani az idei határidőt jövő év márciusáig, mert az eredeti koncepciót – ami egy nagyméretű, 10x12x3 méteres térelem volt –, átgondolták és most egy acél-előregyártott, előfeszített vasbeton hibrid szerkezetben gondolkodnak, ugyanis így egy sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkező, még innovatívabb és a piac szempontjából vélhetően még hasznosíthatóbb rendszert sikerült fejleszteniük. Nincs ezen valójában csodálkozni való, hiszen a kutatás-fejlesztés lényege, hogy menet közben rájönnek, hogy módosítani kell.

Érdeklődésünkre mindhárom konzorciumi tag készséggel rendelkezésünkre állt. Dubróvszky Gábor, a Ferrobeton Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és Kardos Gábor, az Amitis Kft. ügyvezetője elmondta, hogy egy moduláris úszóművet fejlesztenek. Így aztán különböző méretű úszóműveket tudnak ebből felépíteni. Az elméleti kutatásokat egy 48x48 méteres szerkezetre végezték el, tehát egy szabvány úszómedencénél is lényegesen nagyobb úszóművet tudnak létrehozni. Persze ehhez szükség van arra is, hogy meglegyen a megfelelő vízmélység, a biztonságos távolság a hajózási útvonaltól. Mindig az adott helyszínre kell megtervezni az úszóműveket előre gyártott, feszített vasbeton és acél modulelemekből. A két mérnök elmondta, hogy az egyik legnagyobb feladat az volt, hogy a beton és az acél pontossági kategóriáit hogyan fésüljék össze, hiszen amíg az egyik centiméteres, a másik milliméteres pontossággal dolgozik. Önmagában ez több hónapnyi egyeztetést, tervezést igényelt, hiszen óriási igénybevételt kell kiállnia a szerkezetnek. Korintus Balázs, az FM Projekt Kft. tulajdonosa, ügyvezetője felelős az úszóműhöz kapcsolódó ingatlanfejlesztési lehetőségekért. Építészmérnökként hangsúlyozta, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben – amikor egy előre meghatározott felépítmény tervhez rendeltek egy egyedi úszó platformot – az új találmány egy szabadon bővíthető úszó telek, amelyre bizonyos keretek között rugalmasan lehet létrehozni és módosítani felépítményt, szinte végtelen felhasználási lehetőséggel.

Kardos Gábor, az Amitis Kft. ügyvezetője és Dubróvszky Gábor, a Ferrobeton Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese sok sok munkaórát fektetett abba, hogy elkészüljön a prototípus
Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap

A fejlesztésben együttműködnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több tanszékének oktatóival, kutatóival: hasonló szerkezet, mint amire pályázati támogatást nyertek, még nem épült Magyarországon. Elkészült egy digitális modell is, ami a valóságos állapotot tükrözi, de a kapcsolóelemeket az egyetem laborjaiban valós méretben törés-, illetve szakítóteszteknek vetik alá, így biztosan tudják a határokat, meddig mehetnek el. A fejlesztők ragaszkodtak ahhoz is, hogy a kísérlet ne egy öbölben történjen, ezért a teszt a Duna főmedrében, a folyó sodrásának kitéve zajlik. Ennek a kb. 650 tonna (≈  1 tonna /négyzetméter) súlyú szerkezetnek hibátlanul kell működnie, ezért a szerkezet minden elemét alaposan méretezték, tervezték és ellenőrizték. A megvalósított kikötési mód bombabiztos, alaposan van méretezve a kötéltől a kikötőbakig. A biztonság és stabilitás a legfontosabb szempont. A hajók keltette hullámok nem szabad, hogy hatással legyenek rá. Éppen ezért tesztelik a mozgását számtalan érzékelővel, nyúlásmérő bélyegek garmadája szolgáltat adatot, és próbaterheléseknek vetik alá. Mérik, hogy a vízáramlásból az úszóműre mekkora teher érkezik, ebből a különböző pontokon mekkora erők keletkeznek. A fedélzetre hordott 130 (!) tonna súllyal szélsőséges terhelési helyzeteket előállítva mérni fogják, mennyit billen, hogy változik az alakja. Elégedettek akkor lesznek, ha a kísérleti tárgy merev testként viselkedne, ha méltósággal megfeküdné a vizet. Koncepció szinten elvárás, hogy képes legyen sétányélményt adni, alkalmas legyen közösségi tér kialakítására, akár Budapesten a rakparthoz kikötve. A közműkapcsolatok lehetőségét is beletervezték, hogy vizet, áramot be tudjanak vinni, esetleg szenny­vizet pedig ki. Egyes részeket lehetne akár parkosítani, máshol lehetne rajta étterem, kávézó, sportpálya vagy játszótér. Miután magam is jártam a kísérleti darabon, kijelenthetem, hogy még a sodrásból adódó rezgés sem jött át a szerkezeten, valójában a Vasmű út járdáján nagyobb rezgés érezhető.

Szerencsés időszakon vannak túl a nehézségek ellenére, ugyanis minden érintett segítségét megkapták. Ha a kutatás lezárul, exportképes termékre tesznek szert, mivel az úszómű kultúra mindenütt a világon reneszánszát éli.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!