Jelentős növekedés a város cégeinél

A megye ötszáz legnagyobb vállalkozásának listájába idén a tavalyinál eggyel több cég, 58 került be, ezen a téren tehát nem mondható igazi növekedés. Ha azonban az értékesítés nettó árbevételét nézzük, a város és közvetlen környezetének (tehát a várossal határos településeknek) a legnagyobb cégei 2016-ban mintegy 700 milliárd, 2017-ben 800 milliárdot meghaladó árbevételt értek el. A pontos adat azért nem számolható ki, mert az ISD Dunaferr számai nem szerepelnek a kiadványban, azokat a cégcsoport a Figyelő TOP 200 számára adta meg, és azok konszolidált adatok, amíg a Mediaworks kiadványában több, cégcsoporthoz tartozó vállalkozás is szerepel. Fontos még megemlíteni, hogy a megye legnagyobb 500 cégének árbevétele a 3000 milliárdot közelítette, tehát egyharmad körüli városunk részesedése ezen mérőszám alapján Fejér megye gazdaságában. Az adózott eredmény alapján is hasonló arányt figyelhetünk meg, az ötvennyolc cég adózott eredményét összeadva, kiegészítve az ISD Dunaferr adatával (becsléssel korrigálva) 80 milliárd forintnyi összeg jön ki eredményül.

Az eredményesség értékelésekor ki kell térni arra is, hogy amíg a megyében (ebben a körben) tíz százalék alatti volt a veszteséget kimutató vállalkozások száma (40), Dunaújvárosban a legnagyobb 58 cég közül 8 volt veszteséges. Előző évben a helyi adat volt jobb, mint a megyei.

A TOP 500-as listára jutott helyi vállalkozások több mint 12 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, ezen a téren az előző évihez képest stagnálás volt tapasztalható.

Elemzésünket kiegészítettük a Figyelő TOP 200 adatainak vizsgálatával is. Az ország kétszáz legnagyobb árbevételű cégének listájára három helyi vállalkozás fért fel: ISD Dunaferr (26.), Hankook Tire Magyarország (45.), Hamburger Hungária (99.). A Figyelő összeállított egy toplistát a legsikeresebb feltörekvő cégekről is, amelynél alapkritérium volt a kiemelkedő teljesítmény mellett az 50–249 fő közötti létszám, a nettó 10–50 millió euró közötti árbevétel és/vagy 10–43 millió euró közötti mérlegfőösszeg. Dunaújvárosból és környezetéből egy cég se fért fel erre a listára, bár az is elmondható, hogy az itt szereplő cégek között a fővárosiak dominálnak.

Érdemes szót ejteni a várost övező gazdasági környezet elemzésekor, hogy a Portfolio csoport egyik weboldala közzétett a közelmúltban több KSH adatokon alapuló országos diagramot is. Ezek közül az egyik szerint Fejér megye az egy főre jutó GDP tekintetében meghaladja az EU átlag 70 százalékát, ezzel a második legerősebb megye, és az elmúlt években ezen a téren mutatott 13 százalékpontos növekedés tekintetében is. Ahogy láttuk, ezekhez a kedvező adatokhoz Dunaújváros is jócskán hozzájárult. Van egy olyan adat is, amely viszont helyben kevésbé érzékelhető, bár jó esélyeket adhat: a belföldi migráció következtében 3,8 fővel nőtt 1000 emberre vetítve a megye lakossága 2017-ben.

Visszatérve a megyei toplistában szereplő dunaújvárosi és határához közeli cégekhez. Nem meglepő, hogy erős a dominanciája az ipari cégeknek.

A nagy hármason – acélipar, gumiabroncsgyártás és papírgyártás – túl messze a legnagyobb számban az acélfeldolgozó, értékesítő cégek képviseltetik magukat, illetve az acélszerkezetgyártók. Szintén meghatározó a különböző ipari tevékenységekhez tartozó javító, szerelő, tervező, kivitelező tevékenységek jelenléte és természetesen több logisztikai, szállítmányozó vállalkozás is bekerült a listába. A lakossági szolgáltatások legbővebb körét a közüzemi szolgáltatásokkal foglalkozó cégek adják, két-három kereskedelmi, töltőállomást üzemeltető és trafikcég színesíti a legnagyobb városi cégek listáját.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a megyében 287 ezer forint volt 2017-ben, amely 13,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, valószínűleg ezt a tavalyi év jócskán felülmúlta, hiszen már az első féléves adat is a 2017-essel volt egyenlő.

A térség dinamikus fejlődése alapján nem kíván nagy jövőbe látást, hogy idénre is legalább hasonló adatot prognosztizáljunk, főként annak tudatában, hogy a bérnövekedés ütemének tekintetében is meghaladja a megyei adat az országos átlagot.

Kisebb vállalkozások: négyezren

Fejér megyében több mint 25 ezer, Dunaújvárosban közel 4 ezer regisztrált vállalkozás működik, ezek kevesebb mint fele a társas vállalkozás. Egy olyan kiadvány, mint a TOP 100+400 csak a nagyobb vállalkozásokról adhat valami képet. Ugyanakkor a kisebb cégek, egyéni vállalkozások tevékenysége is fontos része a gazdaságnak, helyben a városi kamara elsősorban információszolgáltatással tudja őket segíteni, ennyi különböző vállalkozás igényeit, elvárásait felmérni nagyon nehéz. A helyi kamara várja a helyi vállalkozók igényeivel kapcsolatos megkereséseket!

Készül a 2019-es kiadvány

Idén is megjelenik a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara 2019 című kiadványa, amely az előző évekhez hasonlóan számos hasznos tudnivalóval látja el a vállalkozásokat, gyakorlatilag kézikönyvként szolgálhat az év során.

Szerepelnek benne a kamara szolgáltatásai, a kamarai regisztrációval, építőipari cégek regisztrációjával, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésével kapcsolatos információk.

Egy induló vállalkozás esetében sok nehézséggel járhat a szükséges tudnivalók összegyűjtése, ezeket segíthetik az egyéni és társas vállalkozások alapításával kapcsolatos tudnivalók.

A Széchenyi Kártya Program részletes, aktualizált leírása azok számára is hasznos lehet, akik már évek óta igénybe veszik ezeket a nagyon sikeres szolgáltatásokat. Készítettek a kamara munkatársai összeállítást az uniós adatvédelmi rendeletről (GDPR) is.

A nyomtatványból megismerhetők ezek mellett a 2019. évi adóváltozások és az idei évet jellemző főbb adatok (minimálbér, garantált bérminimum, munkaadók és munkavállalók által fizetendő közterhek, egészségügyi szolgáltatási járulék, adósávok, adókedvezmények).

A kiadvány hamarosan megjelenik, ingyenesen elvihető a városi kamara előteréből. „Reméljük, haszonnal forgatja majd! Sok sikert kívánunk ehhez és vállalkozásához!” – fogalmaz a kiadvány bevezetője.