Hátrébb a darazsakkal!

A városi ember kevés ismerettel és tapasztalattal bír az élővilágról, a házi- és vadállatokról, a különféle rovarokról, még az is nehézséget okoz számára, hogy megkülönböztesse a méheket a darazsaktól. A méheket óvjuk-védjük, a darazsakat messzire elkerüljük.

Közeli ismerősömmel történt, hogy gondozott kertjének zöldkomposzt-gyűjtő részén nem vette észre a földi darázsfészket, s a közelébe lépve, a darazsak a területüket védve, csapatostul támadásba lendültek. A fülétől a bokájáig számos helyen megszúrták, ami azonnali orvosi ellátást igényelt. Megnyugtatásul elárulom, hogy az illető köszöni szépen, jobban van, de komoly tanulságokkal szolgál számunkra az eset.

Nem árt, ha figyelünk a körülöttünk szorgoskodó rovarokra, akik ősidők óta teszik a dolgukat, az ökológia fontos szereplői, nem az a küldetésük, hogy az emberiséget tizedeljék. Azonban az a személy, aki figyelmetlenül tüsténkedik a szabadban, nagy eséllyel találja szemben magát a többnyire elkerülhető veszélyekkel. Persze, minden igyekezet ellenére, önhibáján kívül is nehéz helyzetbe kerülhet, például, amikor belelép egy rejtőzködő fészekbe.

Humán-egészségügyileg kártékonyak

Utólag könnyű okosnak lenni, pórul járva igyekszünk kiművelni magunkat a rovarokból, azok viselkedéséből, előbb-utóbb megtanulunk együtt élni velük. Mielőtt pálcát törnénk a darazsak felett, nem árt tudni, hogy kiveszik a részüket a növények beporzásából, szerepük van az ökoszisztéma fenntartásában. Mentségükre szóljon, hogy közeli rokonai a szorgos méheknek és hangyáknak. Ellenük szól azonban, hogy egészségügyileg kártevőknek minősülnek, mivel a legszennyezettebb élelmiszerlátogatók, rászállnak bármilyen szerves eredetű hulladékra, állati és emberi ürülékre, dögökre.

A darazsak nem csípnek, hanem a méhekhez képest jóval fájdalmasabban és többször is szúrnak, visszahúzható fullánkjukon keresztül juttatják mérgüket az áldozatukba. A méreganyag bekerül a kötőszövetbe és gyulladást okoz. A szúrás helye azonnal megduzzad, fáj és viszket. A méreganyag toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a legmérgezőbb. Az emberi szervezet reagálása a dózistól és az egyéni érzékenységtől függően széles skálán mozog.

Hamis darázsfészkek, csalogató illatok

Mint annyi más esetben, itt is a megelőzés a leghatékonyabb módszer a darazsak elleni védekezésben. Az említett földi darazsak tavasszal kezdik a fészeképítést, a lárvák másfél hónap alatt munkára és harcra kész dolgozókká válnak. Általában a darazsak fészeképítését korlátozza az úgynevezett hamis darázsfészek, darázsriasztó kas elhelyezése kertünk több pontján, ugyanis nem telepszenek idegen kolóniák közelébe. A szakemberek azt is javasolják, hogy növényekkel tartsuk távol őket azoktól a helyektől, ahol többet tartózkodunk, például mentát, kakukk- és citromfüvet telepítsünk a teraszunk mellé. A szabadtéri étkező asztalra egy tálba citromlevet és szegfűszeget helyezzünk. Régóta bevált módszer a palackcsapda, ecetes, cukros vízzel feltöltve, alkoholos változatában sörrel, borral, pálinkával megbolondítva.

A kiindulási esetünknél maradva, a földi (német) – Vespula germanica – darázsfészek felszámolásának módozatai között szerepel este a fészek bejáratának forró, szappanos vízzel történő beöntése. Az eljárás kockázatokkal jár, mert nem tudhatjuk, mekkora nagyságú fészekkel van dolgunk, ezért inkább hívjunk szakembert. Egyértelműen indokolt az óvatosság, szakszerűtlen és figyelmet nélkülöző beavatkozás esetén akár végzetes következménnyel is számolhatunk. Érvényes a mondás, mi szerint, jobb félni, mint megijedni.