A VIII. Kolbászfesztivál ismét sikeres volt Dunaegyházán

 Egy szélmentes, sátrakkal körbevett tér adta a helyszínt. Kellemes, a retróra hajazó zene szólt, és amikor a véletlen folytán egy kicsit belassult volna a fesztivál szívverése, ahogy évek óta mindig, Homóné Mészáros Ágnes boszorkányos ügyességgel és elsöprő jókedvvel helyére tette a dolgokat. 

Különleges színpadi házigazdája, jókedvcsinálója, és igazságos kolbászszakértője volt a fesztiválnak Szőke András a filmes és a hazai stand-up egyik ikonja. – A zsűrizést három kategóriában teljesítettük. A legkreatívabb tálalást, a leghangulatosabb csapatot és természetesen a legfinomabb kolbászt kerestük. Egészen szokatlan ízvilágokra is bukkantunk. Például otellóborban főzött szilva hozzákeverve a kolbászhoz! És még csak nem is a legszélsőségesebb fajtát mondtam. Mellettük nagyon finomak is voltak. Sokszor azt hiszi az ember, hogy a legszebb tálalású étel a legfinomabb. Nekünk, az öttagú zsűrinek viszont a kolbászokat kellett kóstolnunk, és most itt van egy teljesen átlagos, 1973-as stílust idéző közönséges papírtálcán egy árva kolbász maradéka. Semmi díszítés, viszont fantasztikus az ízvilága. Ezzel nyertek Varga Julcsiék. 

A legfontosabb viszont, hogy egy nagyon jó hangulatú, valós idejű, tehát nem az internetes médiafelületeken zajló eseményen találkoztunk ezzel a sok emberrel. Jókat beszélgettünk ezen a többgenerációs rendezvényen. Varga Julcsi egy helyi hölgy, akiről kiderült, hogy ezen a napon kolbászkészítésben is verhetetlen, természetesen a tizenöt fős Kemény mag nevű csapatával közösen. A társa Bertalan Attila volt, aki Lipót kisközségből érkezett. Őt is befogadták a helyiek, boldogan tette a dolgát, és együtt ünnepelhetett a többiekkel. A csúcsra jutott finomság a klasszikus magyaros módszerrel és ízvilággal készült. A nyereményük egy kis süldő, amely lehet, hogy jövő ilyenkor ismét főszerephez juthat… 

Téged is mindenki megállított? – kérdezte Szilágyi István, Dunaegyháza polgármestere. – Ez a híres dunaegyházi vendégszeretet. Kistelepülés vagyunk, de én sem ismerek mindenkit. A mai napra érkező kedves vendégeink többsége a környező településekről, de meglepően nagy távolságokról is érkeztek. 

Különleges díjat kaptak 

– Ez nem a mostani fesztivállal kapcsolatos, de büszkék vagyunk rá. Mi is elnyertük az Idősbarát Önkormányzat díjat. Igyekezünk őket támogatni a mindennapi életben, és amikor megtehetjük, akár anyagilag is. A fiatalok is szerepet kaptak a fesztiválunkon, reméljük, hogy ők is átadják az utánuk következőknek a mi hagyományainkat. 

Tóth Gusztávné Váczi Éva a helyi Szlovák Önkormányzat elnöke. A falu testületével közösen rendezték ezt az eseményt. – Mi is készítettünk finomságokat, de az ízlésvilágunk nem nagyon különbözik a magyar konyhához képest. A sajátosságainkat inkább a krumplinapunkon mutatjuk be. A versenyre huszonhét csapat nevezett. Mindenki saját maga hozta a nyersanyagokat. Nagy örömünkre nemhogy kevesebben, hanem többen neveztek be, mint legutóbb! A jó hangulat megteremtésében Szőke András nélkülözhetetlen segítségükre szolgált. Neki is mindenkihez volt egy jó szava, buzdította a csapatokat és szívesen meghallgatta őket. 

A nyugdíjasok fiatalos lendülete 

– Mi már csak ilyenek vagyunk, beneveztünk, örömmel tettük a dolgunkat, mesélte Thiesz Jenő a helyi nyugdíjas-egyesület elnöke. Egész évben tartalmas programokat kínálunk a tagjainknak, akikhez most is újak csatlakoztak. Erre az alkalomra ismét összefogtunk az egész faluval, és egy kis külső anyagi támogatással, rengeteg közös munkával létrehoztuk az idei fesztiválunkat. A sátrak és az egyéb kellékek nemcsak előtte, hanem utána is bőven adnak munkát, amiből szintén kivesszük a részünket. 

A boros zsűrit Filus János Kaskantyú község elnöke vezette, aki összesítette számunkra az eredményeket. A segítője Gottschall Zoltán és Török Imre volt. – Erre a versenyre tizennyolc borminta érkezett, tavalyi évjáratú fehér-, rozé- és vörösborokat bíráltunk. Igyekeztünk alapos munkát végezni. Ezek az italok a termőhely sajátosságait is megmutatták. A fehéreknél az első Szilágyi István Generosa bora lett. Rozéban Törjék József kisapostagi gazda kékfrankos rozéjával, vörösben Poros Miklós a merlot-jával lett az első. 

– Itt élek, és ezért a számomra ez egy fontos esemény, mert összehozza a falut és egy életérzést ad nekünk. Finom kolbászokat készítünk és kínálunk, ami külön jó dolog. Megmutatjuk vele az egyéniségünket. Közösen dolgoztunk a barátaimmal, szó szerint mindenki adott valamit a készítménybe. Nem vitatkoztunk, a saját ízlésünk szerint készült és finom lett. Minden évben így csináljuk – mondta Kanyó Richard, a Töltő Bt. szóvivője.