Apa, a nepáli serpa 21-szer mászta meg a Mount Everestet

Amikor nem az USA-ban van, akkor Nepálban tartózkodik, a hegyekben, a Mount Everest környékén. Apa serpa általában március végén, április elején utazik haza, érkezését már várják a világ minden sarkából oda érkező hegymászók, mert tudják, ha Apa repülőgépe megérkezik, akkor elkezdődhet a hegymászás időszaka a Mount Everesten. A tavaszi időszak az, amikor a legkedvezőbb az időjárás a hegy megmászására. 

A világ teteje 

Angolul Mount Everest, a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön, és a Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy évente kb. 4 milliméterrel nő. A Csomolungma név tibeti eredetű, jelentése „a föld istenasszonya”, amíg a nepáliak „a mennyország csúcsának” nevezik. 1852-ben Radhanath Sikdar indiai matematikus állapította meg először, hogy a Csomolungma a föld legmagasabb hegye. 2005-ben a Kínai Állami Földmérő és Térképező Iroda expedíciót indított a hegy magasságának megmérésére. 2005. május 22-én érték el a hegy csúcsát, fél év múlva hozták nyilvánosságra eredményüket, amely szerint a Csomolungma magassága 8844,43 m ± 0,21 m. Az intézet szerint ez volt az addigi legpontosabb mérés. Számításaik során csak a sziklákat vették figyelembe, a rajtuk lévő több méter havat és jeget nem. 2020-ban közzétett nepáli-kínai közös mérések alapján a hegycsúcs magassága 8848,86 méter, ebbe viszont már beleszámították a csúcson lévő állandó hó- és jégréteget is. A méréseket több száz fős csapatok végezték, a nepáli és a kínai csapat egymástól függetlenül, majd az eredményeket egyeztették. 

A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története kezdetén a XVIII-XIX. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nem ritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól. A rossz időjárás miatt minden évben csak néhány hét kedvező a Csomolungma megmászására. 

A serpa hegymászókat és hegyi vezetőket nagy tisztelet övezi. A különböző országokból a Himalájához érkező hegymászó-expedíciók számára nehezen nélkülözhető segítséget nyújtanak a kezdetektől fogva. Sokan a „serpa” szó alatt a hegyi vezetőket értik, pedig a szó magát a népet jelenti. A serpák többsége sohasem mászik hegyet. 

Nehéz életű serpák 

A serpák valójában egy tibeti és nepáli népcsoport, amely a Himalája északkeleti részén él a magas völgyekben. A név jelentése: „keletiek”. 
1953. május 29. után váltak ismertté világszerte, miután Edmund Hillary új-zélandi hegymászó egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj segítségével elérte a Csomolungma csúcsát. Ettől kezdve a különböző Himalája-expedíciók fontos segítőivé váltak, ami jövedelemforrást jelentett a népcsoport számára. 
A serpák nomád, félnomád nép, a hagyomány szerint évezredekkel ezelőtt Kelet-Tibetből vándoroltak be és telepedtek le a mai Nepál északi részén. A történészek szerint valamikor a XII–XV. század között vándorolhattak el eredeti élőhelyükről, nagy valószínűség szerint összeütközésbe kerültek más harcias népcsoporttal, ezért új legelőket keresve érkeztek meg a Nepál területén található mai lakóhelyükre. 

A serpák falvai ma 3000–4300 méter között találhatók, ezek a legmagasabban elhelyezkedő állandó emberi települések közé tartoznak. A magasan fekvő területeket novembertől február végéig magas hó takarja, így ebben az időszakban a serpák többsége alsóbb régiókba költözik, és csak az idősebbek maradnak télen a magasan fekvő lakóházakban. Februárban aztán a népesség visszatér a falvakba, és ekkor, február 20-án tartják meg az újévi nagy ünnepséget is. A következő három hónapot földműveléssel és vetéssel töltik. A serpa települések nagysága a néhány házból álló településtől a több mint száz házból álló nagyobb falvakig terjed. A házak kétszintesek, sziklára épülnek. Alul van az állatok istállója, itt tartják a takarmányt, az élelmiszert és a tüzelőt, s felül van az emberek lakhelye. A háztető rendszerint fából készül és sima, ezt nehéz kövekkel rögzítik. Bútor nem nagyon van a házban, a háziak a padlóra helyezett takarókon ülnek és alszanak. A szobában kisebb buddhista oltár szolgál az imádkozáshoz. Nyelvük a tibeti nyelvjáráshoz tartozik, de számos jövevényszót vettek át a környező népektől is. A serpák vendégszerető emberek, szinte alapszabálynak számít az, hogy minden házukba betérőt teával vagy tibeti sörrel kínáljanak meg. A serpák önállóan választanak leendő házastársat maguknak, öltözködésük pedig hasonló a tibetihez. A férfiak és a nők is hosszú, gyapjúból készült alsóinget hordanak, erre köntöst vesznek fel, ami a térd alá is leér, majd ezt oldalt kötik meg. Derekuk köré övet tekernek, továbbá hosszú és bőrtalpú gyapjúcsizmát hordanak. 

Apa, a világcsúcstartó 

Lhakpa Tenzing Sherpa a himalájai Thame településen született Nepálban, a kínai határ közelében, egy négy fiút és két lányt nevelő család legidősebb fiúgyermekeként. Apja halálakor még alig volt 12 éves, de már beállt a hegyen cipekedők közé, hogy segítsen családja eltartásában. Dolgozott konyhán, de segített svájci, japán és amerikai hegymászóknak is. Az Everesten először 1987-ben járt, de még nem a csúcson. Már közel 30 éves volt, amikor először mászta meg a Mount Everestet, az új-zélandi Rob Hall expedíciójában 1990. május 10-én. Iskolai tanulmányait korán abbahagyta, hogy pénzt keressen. 1985-től különböző hegymászócsoportok teherhordójaként és szakácsaként dolgozott. Munkáját megbecsülték, megbízói elégedettek voltak vele. 1988-ban kötött házasságot Yangjin nevű feleségével, két fiuk, Tenjing és Pemba, valamint egy Dawa nevű lányuk született. 

Apa serpa sohasem misztifikálta a hegymászást, azt mondta, elsősorban munkának tekintette, amivel pénzt lehet keresni, hogy gyerekeit taníttathassa, és feleségének megélhetést biztosítson, bár hajtotta a dicsőség is. Összesen 21 eredményes csúcstámadásának szinte mindegyike, három kivétellel, májusban történt, 1992-ben pedig kétszer is járt a 8848 méteres magaslaton. Ezzel az eredménnyel világrekordot állított fel, hiszen előtte senki nem jutott még fel ennyiszer a Föld legmagasabb pontjára. 2001-ben elnyerte Nepál egyik legmagasabb kitüntetését. Amikor megkapta az elismerést egy másik, ugyancsak kitüntetett társával együtt motorkerékpáron érkezett Katmanduba (Nepál fővárosa), majd miután átvették a kitüntetést az akkor még uralkodó nepáli királytól, együtt motoroztak vissza a hegymászók alaptáborába, hogy folytassák munkájukat. 

Felhívja az emberiség figyelmét 

2006-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, hogy gyermekeinek jobb tanulási feltételeket biztosítson, de a Mount Everestet minden évben felkeresi. Nemrég egy alapítványt hozott létre, ami az ő nevét viseli, és ami a nepáli gyerekek oktatásának helyzetén igyekszik javítani. Elmondta, ő is továbbtanult volna annak idején, ha nem kellett volna már gyerekként a családja megélhetéséért munkába állnia. Orvos szeretett volna lenni. 
A Mount Everest állapotát minden évben megfigyelő Apa serpa azonban más problémára is rámutatott. A régi, hóborította ösvényeken ugyanis mára már egyre inkább kilátszanak a sziklák, az alacsonyabban fekvő táborokban szúnyogokkal is találkoztak, sőt az 5360 méter magasan fekvő alaptáborban legyet is láttak már, a hó gyorsan olvad, és szerinte mindez a klímaváltozás miatt történik. 

Apa serpa nem tud elszakadni a hegytől, a Mount Everest állapotát szívügyének tekinti, ha teheti, felszólal a hegy védelme és megóvása érdekében. Az már csak tőlünk függ, hogy hallgatunk-e rá.