Elkészült Dunaújváros klímastratégiája - Nem a fióknak írták

A résztvevőket Szabó Zsolt alpolgármester köszöntötte, aki hangsúlyozta, az idei nyáron tapasztalt rendkívüli aszály, a hőhullámok, valamint a jelenlegi energiaválság is rávilágított arra, hogy a klímavédelem nem valami úri huncutság, hanem a jelenkor egyik legfontosabb kihívása. 

Az előadások sorát Papp Luca Sára okleveles környezetmérnök nyitotta, aki részletesen bemutatta a közelmúltban elkészült városi klímastratégiát. A 141 oldalas dokumentum egyik fontos eleme a kibocsátásleltár – amely a Covid-járvány előtti 2019-es évet veszi alapul. Nem meglepő, a végső emisszió mintegy 67 százaléka a városban működő nagyipari cégektől származik. Emellett jelentős tétel az épületek fűtése-hűtése, valamint a közlekedés terén, a gépjárművel történő ingázás. A városi stratégia, hasonlatosan az EU-s elképzelésekhez, ambiciózus célokat fogalmaz meg. E szerint 2030-ra 55 százalékkal lehetne csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, 2050-re pedig megvalósulhat a teljes dekarbonizáció. Mindezekhez azonban a szemléletváltás mellett komoly fejlesztések és beruházások szükségesek. A jövő konkrét cselekvési lehetőségeiről, irányairól Baranyák Zoltán energetikai mérnök beszélt. Előadásában kifejtette, Dunaújváros számos olyan adottsággal bír, amelyre bátran építhet a zöld átállás korában. Példaként említette a zöld acélgyártás koncepcióját. Ehhez zöld hidrogénre lenne szükség. Ezt a víz elektrolízisével állítják elő megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával. 

Mindehhez azonban nagyon-nagyon sok villamos energia kell. Ennek jelentős részét azonban helyben meg lehetne termelni napelemekkel, a Duna medrébe telepített kis vízerőművekkel, hatékony szélerőművekkel, geotermikus erőművekkel – mindezeket a lakások, közintézmények hűtésére-fűtésére is fel lehetne használni a jövőben.