Súlyos kórt is terjeszthetnek az apró vérszívók

A kellemes, tavaszias idő megérkezésével (és a korlátozások feloldásával) elkezdődhetnek a kisebb-nagyobb túrák. Ez azonban azt is jelenti, hogy megjelennek a kullancsok is. A nagyobb baj az, hogy el sem tűntek, hiszen az enyhe és viszonylag száraz tél miatt átteleltek az ízeltlábúak. Erre hívja fel a figyelmet Kisné dr. Péteri Judit járási tiszti főorvos. 

Nálunk, itt a mi éghajlati övünkön a kiemelt időszak áprilisól júniusig, szeptemberig. Természetesen máskor sem szabad figyelmen kívül hagyni a kullancsokat, mint veszélyforrást de ebben az időszakban kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni a védekezésre.

A védekezésnek több módja is van. A dús aljnövényzet esetében és a vízparton (párás és árnyékos helyeken) különösen nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre, ezeket ugyanis kedvelik a kullancsok. Gyakori tévhit, hogy az ízeltlábú a fáról „leugorva” támad. Ezt cáfolta a szakember, ugyanis nagyjából másfél méter magasságig található meg az állat a növényzeten várakozva.

A legjobb, ha zárt ruházatban indulunk útnak, ha túrázásra adjuk a fejünket. Magas szárú bakancs, zokniba betűrt hosszú nadrág és hosszú ujjú ing az ideális viselet.  Ami még segítség lehet, hogy világos ruházatot használjunk, ezen ugyanis könnyen észre lehet venni a sötét kullancsot. A vegyszeres védekezés is megoldás lehet, hiszen nagyon profi kullancsriasztók vannak. A maiak már illatosítottak általában, mindenképpen hatásosnak bizonyulnak.

Ezeknek a szereknek a használatát érdemes a túra ideje alatt több alkalommal megismételni. A szabadtéri tevékenység befejezését követően pedig egy alapos fürdés után testünk teljes átvizsgálása javasolt, különösen a  hajlatokra és a deréktájra figyelmet fordítva. Ha kullancsot találunk, akkor sem szabad pánikba esni, erre is felhívta a figyelmet a járási tiszti főorvos:

Nem kell megijedni, ugyanis a terjesztett kórokozók nagyjából 4-6 óra múlva kezdenek bekerülni a véráramba. El kell távolítani a kullancsot, figyelni a helyét, felírni a naptárba, hogy mikor történt a csípés, hogy később ez az adat rendelkezésre álljon egy esetleges korrekt orvosi diagnózis felállításához. 

A krími–kongói vérzéses láz

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben közzétett listája hazánkat is érinti. A közegészségügyi szempontból legfontosabb nyolc kórokozója közül az egyiket a Hyalomma kullancsok terjesztik, amelyek nálunk nem őshonosok ugyan, de megtalálhatóak. 

Állítólag egyre több helyen mutatnak ki és találnak úgynevezett Hyalomma kullancsot. Nálunk, Magyarországon ez a déli országrészre jellemző. Ez amiatt lehet veszélyes, mert az úgynevezett krími–kongói vérzéses lázat okozó vírust terjeszthetik. Kérik is a szakemberek, hogy aki találkozik ilyennel, az jelentse mindezt, s ha tehetik gyűjtsék is be.

Rendszeresen érkeznek Magyarországra a vírust terjeszteni képes Hyalomma kullancsok, méghozzá jórészt vándormadarakkal, de már 2009-ben, egy margitszigeti sünön is felfedezték – mondta az Indexnek Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet kutatója.

Nálunk nem őshonosak. A melegedő éghajlatnak köszönhetően azonban egyre északabbra figyelik meg kifejlett alakjaikat. Németországban, az Egyesült Királyságban, de már Svédországban is megjelentek az utóbbi években. A jelenlegi melegedő trendet figyelembe véve valószínűleg folytatódni fog terjedésük, és nem zárható ki, hogy hazánkban is kialakul a helyi populációjuk.

Annak ellenére, hogy hazai megbetegedésekről nem tudunk, a megelőzés érdekében járványtani és ökológiai vizsgálatokat végeznek az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatói.

Most indul a kullancsszezon, és ha május előtt kifejlődött Hyalomma példányokat találunk, az rossz hír, mert azt jelenti, hogy sikerült áttelelniük, mondta a kutató. A kullancs, illetve a vírus elleni védekezéshez ismernünk kellene, hogy hol és milyen gyakran bukkan fel Hyalomma kullancs Magyarországon. Ezért az Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét kéri, hogy ha találkozunk a jellegzetes, fél centisre is megnövő, sávozott lábú, gyors parazitákkal, jelezzék számukra a honlapjukon.

A krími–kongói vérzéses láz  elnevezésének megfelelően magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással kezdődik, amit bőrvérzés követ. Külföldi adatok szerint a betegség halálozási aránya magas, mintegy 30%-os. A kórt terjesztő ízeltlábúak nálunk ugyan nem őshonosak, de a melegedő éghajlat miatt egyre északabbra jelennek meg. 
A kullancsok terjesztette kórokozó nem ismeretlen mifelénk, a krími–kongói vérzéses lázat okozó vírust már az 1970-es években kimutatták.

(Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője nyomán)