Az örökhagyó ajándékozása

A végintézkedés leggyakoribb formája a végrendelet, amiben az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatot tesz halála esetére. Valamint szerződéses formára is van lehetőség, amelyben a halál esetére szóló ajándékozásról, ekkor kétoldali ügyletről beszélünk. Halál esetére szóló ajándékozásról beszélünk, ahol az ajándékozó azzal a feltétellel ajándékozza el a vagyontárgyát, hogy a megajándékozott őt túléli. 
Ebben az esetben olyan ajándékozásról van szó, amely a benne foglalt feltétel bekövetkezte esetén egyben végintézkedésnek is minősül. 
Az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésre az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók. 
Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne. Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. 
A szerződést írásba kell foglalni. A szerződést mind a két félnek, vagyis az ajándékozónak és a megajándékozottnak is alá kell írnia. A szerződés akkor érvényes, ha azt közjegyző vagy ügyvéd előtt kötik, vagy megfelel az írásbeli magánvégrendelet feltételeinek. Így, ha a halál esetére szóló ajándékozásra vonatkozó szerződést akár az ajándékozó saját kezével írja, akár géppel, két tanú aláírása szükséges. 
A halál esetére szóló ajándékozás az öröklés vagy az ajándékozás szabályai szerint adózik. Az öröklési illeték mértéke az örökség tiszta értékének 18 százaléka, lakástulajdon esetén 9 százaléka. 
Az öröklési illeték alól a halál esetére szóló ajándékozás illetékmentes, ha az örökhagyó egyenesági rokona vagy házastársa a megajándékozott és az ajándék értéke nem haladja meg a 300 ezer forintot.