Szavatosság és jótállás: mi a különbség?

A jótállás – vagy köznapi nevén garancia – a hibás teljesítésért való felelősség másik formája. A jótállás jogosultját ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szavatosság jogosultját (kijavítás, kicserélés, stb.). Jótállásra csak bizonyos esetekben kötelezi az eladót a jogszabály. Kötelező jótállást írnak elő a jogszabályok például egyes háztartási cikkek, konyhai eszközök, ékszerek, sporteszközök, gépjárművek, motorkerékpárok, épületszerkezeti elemek és más tartós fogyasztási cikkek esetén. Azonban a gyártó vagy értékesítő önként is vállalhat jótállást.

Az eladó a jótállással azt garantálja, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája. Ha tehát a termék a jótállás időtartama alatt meghibásodik, a törvényi vélelem alapján a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A 270/2020. (VI. 12.). számú kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás tekintetében, illetve amelyeket az innovációért és technológiáért felelős miniszter 18/2020. (VI. 12.) ITM rendeletével („ITM rendelet”) a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó igényekkel kapcsolatban 2021. január 1-jével új rendelkezések léptek életbe. A tartós fogyasztási cikkek köre kibővült, a jótállás időtartama az eladási ártól függ.