Energia, politika és a jövő nagy kihívásai

Az „Egyetlen Föld – az élő bolygónk” című projekt részeként a város önkormányzata és a Dunaújváros Felsőoktatásáért Alapítvány közösen interaktív, játékos előadás-sorozatra várta a polgárokat csütörtökön a helyi campuson. A résztvevők az előadások kapcsán hallhattak egyebek mellett például a megújuló energiaforrások típusairól és alkalmazásáról, de ismereteket szerezhettek az energiahatékonyságról is.

Hamarosan elérkezik az idő, amikor minden az energiáról fog szólni

A megnyitón a DUE oktatási rektorhelyettese, dr. habil. Balázs László oktatási rektorhelyettes köszöntötte az érdeklődőket. Mint kifejtette, az egyetem társadalomtudományi intézeténél jelenleg is zajlik kutatás, amely a magyar társadalom energiatudatosságát vizsgálja.

„Bízom benne, hogy ezen előadások is segítenek abban, hogy a város és térsége számára bemutassuk a fenntarthatóság és az energiatudatosság fontosságát.”

Dr. Kiss Endre, a Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék főiskolai tanára előadásának kezdetén egy rapid kérdést intézett a hallgatósághoz: melyek a nem megújuló energiaforrások?

Hamarosan érkezett is a válasz: radiátor.

Kiss Endre kifejtette, bár célzottan nem erre a válaszra várt, de mint probléma jogos a felvetés.

– A lakóingatlanok esetében az energiafelhasználás jelentős részét a fűtés jelenti. Egy aktuális felmérés szerint a hazai háztartások közel 80 százaléka ma is gázzal fűt. Az energia rendre egyben politikai kérdés is. Jó példa erre az USA, ahol közel húsz éve eldöntötték, hogy direkt támogatni fogják az alternatív megoldásokat, így például a biodízel előállítását is. Mi lett ennek a következménye?

Amíg 2007-ben a világ kukoricaexportjának közel 26 százalékát az USA adta, ez a szám 2008-ra nullára módosult. Ez annyit tett, hogy például Nyugat-Európában az élelmiszer­árak jelentősen megemelkedtek, és jelentősen nőtt a világban az éhínséggel küzdő területek száma. E törvényt aztán az Obama-kormány módosította, aztán az amerikai kukorica újra megjelent a világpiacon. A bioetalon előállítása most már nagyon költséges, hiszen az élelmiszer-előállítástól veszi el a termőföldet. Ha az emberiség létszáma ilyen ütemben nő, akkor 2050-re egy négyzetcentiméteren sem lehet majd bioüzemanyagokat előállítani. Aztán az USA a palaolaj és palagáz felé fordult, és mára odáig jutottunk, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb olaj­exportőre. Ez egy érdekes dolog, mert az importőrök mezőnyében is az elsők között van. Az energia és politika tehát mélyen összefügg. Az olajválság után a multinacionális cégek a fejlesztés felé fordultak, és megpróbálták csökkenteni az olajfüggésüket. Ez részben sikerült is, de az energiatermelés és -felhasználás ma is az egyik központi kérdés – fogalmazott dr. Kiss Endre, aki arra bátorította a főként fiatalokból álló hallgatóságot, hogy tanuljanak gyorsan, gondolkodjanak, hiszen a jövő kihívásaira majd nekik kell választ adniuk.