otthon biztonságban

2021.05.02. 15:30

Fejér megyében átlagosan minden nap kigyulladt egy lakás

A lakására mindenki úgy tekint, mint az otthonára, ami a nyugalom szigete. A stresszt igyekszünk kiszűrni és jól érezni magunkat, azonban a lakásunkban előfordulhatnak balesetek, tűzesetek, nem várt események. Ezekről kérdeztük Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó századost, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét.

Kállai Félix

Fotó: BM OKF Médiaszerver

- Milyen tipikus esetekben hívják önöket?

Szabó-Bisztricz Anett – szóvivő
Fotó: fejer.katasztrofavedelem.hu

- Idén április közepéig 112 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat Fejér megyében. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden nap kigyulladt egy lakás. A tűzesetek során 1420 négyzetméternyi terület égett le, ami olyan, mintha 18 panellakás teljesen kiégett volna. A legtöbb lakástűz csak egy-két négyzetméteren pusztított, ám öt otthon teljesen megsemmisült. Lakástűzben idén már heten sérültek meg a megyében. Minden hatodik lakástűz a kéménynél keletkezett, több lakóháznál a födémre és a tetőszerkezetre is átterjedt a tűz. Sok helyen a régi elektromos vezetékek nem bírják el a megnövekedett terhelést, amelyet több műszaki berendezés együttes használata okoz. Gyakori, hogy az elavult fűtési rendszer, szilárd tüzelés esetén a figyelmetlenség, vagy a kazánhelyiségekben a rossz tárolási szokások vezetnek tűzhöz. Alapszabály, hogy tüzet felügyelet nélkül sohasem szabad hagyni, mégis sajnos még mindig előfordul, hogy az otthoni dohányzás, egy magára hagyott cigaretta vagy valamilyen nyílt láng, gyertya okoz lakástüzet. A leggyakrabban a konyhában, a hálószobában, a nappaliban és a kazánhelyiségekben csaptak fel a lángok. Tűhelyen felejtett étel miatt átlagosan hetente riasztják a tűzoltókat. Szerencsésebb esetekben a füstöt a lakók időben észreveszik, és leveszik az edényt a tűzhelyről, vagy a meggyulladt zsiradékot egyszerűen – és nagyon helyesen – egy fedővel fedik le. Ám, ha későn veszik észre a tüzet, mert nincs a lakásban füstérzékelő, akkor a lángok nagyon gyorsan tovább terjedhetnek a konyhabútorra, a konyhából a lakás többi részére, jelentős anyagi károkat, és sajnos több esetben személyi sérülést okozva.

- Mire figyeljünk oda, hogy a tűzeseteket elkerüljük? Mit tudunk tenni ezek megelőzésére, vagy a károk enyhítésére? Léteznek olyan eszközök, melyek segítségünkre lehetnek?

- A legfontosabb, hogy minden lakásban legyen füstérzékelő. Ez a készülék életet menthet, történjen akár véletlen baleset vagy figyelmetlenség. A füstérzékelő jelez, ha odaég a vacsora, riaszt, ha elektromos tűz keletkezik, az éjszaka közepén is hangosan szól, és a sípolásával felébreszti az alvó lakókat, ha tűz van. A lakástüzeknél a legtöbb esetben nem a tűz közvetlen hőhatása okoz elsődleges sérülést, hanem a füst belégzése okoz mérgezést, vagy vezet tragédiához. Egy néhány ezer forintos füstérzékelő még a tűz keletkezésének legelején jelez, így megelőzhetőek a tragédiák, a nagyobb tüzek, és a keletkezett károk is kisebbek lesznek. Hasznos lehet minden otthonba egy porral oltó tűzoltó készülék is, amivel még az elektromos eredetű tüzeket is biztonsággal el lehet oltani.

A megégett értékek pótolhatók, ám az emberélet nem

- Ha úgy látjuk, hogy egyedül nem tudjuk megfékezni a tüzet, hívjuk a segélyhívót. Nem könnyű ilyenkor higgadtan kezelni a helyzetet. Milyen kérdésekre számíthatunk, és mit tegyünk, vagy mit ne tegyünk a tűzoltók kiérkezéséig?

- Nagyon fontos a cím pontos megadása, tehát hol, melyik településen, utcában, házszámnál, emeleten van tűz, mekkora területen és mi ég, van-e valaki a házban, gázpalack található-e az épületben. Fontos a bejelentő telefonszámának megadása, és ha lehetséges a jelzés után is legyen nála a mobil. A katasztrófavédelem műveletirányító ügyeletesei visszahívják a bejelentőt kiegészítő információkért, és ezeket az adatokat rádión továbbítják a már vonuló tűzoltóegységeknek. A kigyulladt épületet minden esetben hagyjuk el, ne nyissunk ablakot, ha tudjuk, csukjuk be a kigyulladt helyiség ajtaját, és magunk mögött a bejárati ajtót. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a tűz további levegőhöz, ezzel az égést segítő oxigénhez jusson, amely nagyobb lángokat, kiterjedtebb tüzet eredményezhet. Társasházak esetében értesítsük a szomszédokat. Egy dolgot semmiképp ne tegyünk: ne menjünk vissza az égő lakásba, mert a megégett értékek pótolhatók, ám az emberélet nem.

Fotó: BM OKF Médiaszerver

- Amennyiben füstöt érzek a lépcsőházban, mi a teendő? Azonnal hívjam a segélyhívót, vagy keressem meg előbb a lakást, kezdjem meg a tűzoltást és esetleg az életmentést?

- Ha füstszagot érez a lépcsőházban vagy a lakásban, és nem tud pillanatokon belül megbizonyosodni annak eredetéről – például társasházaknál az erőteljes kopogás ellenére nem nyitnak ajtót annál a lakásnál, ahonnan a füstszag szivárog -, akkor azonnal hívja a 112-es segélyhívót, és kérje a tűzoltókat. Akkor is rögtön telefonáljon, ha kisebb füstöt lát a lépcsőházban. A füst mértékéhez mérten próbáljanak segítséget nyújtani az esetleg bent rekedt lakóknak. A kisebb tüzek oltását egy porral oltó tűzoltó készülékkel már hatékonyan és gyorsan el lehet végezni.

- A katasztrófavédelem mentése, tűzelhárítása esetén ki viseli a költségeket? Milyen biztosítást érdemes kötnünk?

- A katasztrófavédelem állami szerv, költségeit a központi költségvetés fedezi. Abban az esetben, ha valaki szándékosan tüzet okoz, az eredményes rendőri munkát követően a bíróság a felelősségre vonás keretében kötelezheti a tűzoltói beavatkozás és a tűzoltó gépjárművek vonulási költségeinek megtérítésére. Magánszemélyeknél a tűzesetek okozta károkat az általuk kötött biztosítás fedezheti.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában