A női szépség

A Földközi-tenger partjára érkező istennőt az évszakokat megtestesítő Hórák egyike fogadja, kezében tavaszi virágokkal teli lepel vár Vénusz felöltöztetésére, hiszen mi más évszakban születhetne a szerelem, ha nem tavasszal?

Sandro Botticelli ezt a képét is a művelt közönségnek szánta. A vászonra festett remekmű a Firenzét vezető Mediciek megbízásából készült. A szellem és az anyag, az eszme és a természet egyesüléséből kelt életre 1485 körül a Vénusz születése. Az itáliai korai reneszánsz idején a firenzei iskola legjelentősebb képviselőjének egyik legismertebb alkotásaként tartjuk számon, a klasszikus női szépség ikonjává vált. Vénusz testtartása az ókori római Vénusz-szobrokat idézi.

Aki háromszor körbeússza, az nemcsak szép, de szerelmes is lesz

Következzen egy rövid családfakutatás: Vénusz Arésznek öt gyermeket szült, Erószt, Anterószt, Harmoniát, Phoboszt és Deimoszt. Hermésztől a boldogtalan Hermaphroditoszt foganta és Dionüszosznak szülte a torz Priaposzt. Egy ízben földi halandónak adta ki magát, s a dardaniai Ankhi­szész révén a hős Aineiasz anyja lett. Egy-két név azért ugye ismerős?

Vita tárgyát képezi, hogy Botticelli egy igen korai freskóját találták meg Esztergomban, Vitéz János egykori esztergomi érsek dolgozószobájában. A freskórészlet a négy erényt ábrázoló nőalakok közül a Mértékletesség. Az alkotás megtekinthető az Esztergomi Vármúzeumban.

Vénusz a görög mitológiában Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője. Ciprus (Küprosz) szigetén lépett a partra, és amerre járt, lába nyomán csodás növények és fák eredtek a földből. Aphrodité növényei az afrodiziákumok. Az ókorban a kék virágú lótusznak, a mirtusznak, a gránátalmának és az illatszereknek vágyfokozó hatást tulajdonítottak. Afrodiziákumnak számít még a mandragóra, a ginzeng (azaz embergyökér), a gyömbér, a szezám, a szarvasgomba, a spárga leve, a petrezselyem magja, a zeller, a zab, a kóladió kivonata. Az édeskömény, a tökmag, a sáfrány, a fokhagyma, a szerecsendió, a szegfűszeg és a cékla. Bizonyos ételek fogyasztása, ilyenek például a tenger gyümölcsei, a (fürj)tojás, az osztriga, a kaviár és a csokoládé szintén vágyfokozó hatással bírnak. Aki nem hiszi, járjon utána, miként annak is, hogy Cipruson, a Paphos közeli Aphrodité szikláját, aki háromszor körbeússza, az nemcsak szép, de szerelmes is lesz. Ha pedig újból utazhatunk, irány a világ legnagyobb múzeuma, a párizsi Louvre, a szépséges Milói/Méloszi Vénusszal/Aphroditéval, aki egykoron (i. e. 130 táján) valószínűsíthetően a kezében az aranyalmát tarthatta, amit a trójai Parisz nyújtott neki. A mű mások mellett Auguste Rodint és Salvador Dalít is alkotásra inspirálta.