Mire jók a járványügyi tilalmak? Művészettörténet és történelem

Ercsi

A településre érve leparkoltunk, és a tűzoltóságtól gyalog indultunk le a Duna felé. Egy gyönyörű barokk templom mellett haladtunk el, de a cél a Duna-part volt, tehát a templomról csak röviden megállapítottuk, hogy lám, milyen szép barokk istenháza, s hogy egy nagy városi plébániatemplomnak is beillenék.

A Duna-parton azonban fújt a szél, egy kávét sem lehet inni, hiszen zárva a vendéglő… Visszafelé megláttuk, hogy a templom oldalajtaja nyitva van, így bemerészkedtünk, s csodában volt részünk. Resta­urátorokat láttunk munka közben.

Lenyűgöző látvány a barokk szószék, amelyet nemrégiben újíttatott fel a püspökség, s amely kiemelkedő szépségű barokk műalkotás. A kegy­kép, a főoltár restaurálásával is végeztek a szakemberek. Munka azonban bőven akad még, hiszen ahogyan a sekrestye-szekrény eredeti állapotát visszaállították a mesterek, olyan állapotba akarják hozni a barokk gyóntatószékeket, a padokat, a szobrokat. Az egész templomot. Önmagában a templom is maradandó élményt jelent a látogató számára, de egy tablókból álló Szent Erzsébet-kiállítást is megtekinthetünk itt, amelyet a plébános hívott életre, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére.

Ercsinek már a tatárjárás előtt volt Benedek-rendi monostora, amelyet Tamás nádor építtetett 1180-ban. Az építtető Tamás nádort is ide temették 1186-ban. Később egy pápai bulla karthauziakat telepített a monostorba, akiket a tatárok lemészároltak. Őket követték a ciszterek, majd később, a törökök elől menekülő rácokkal és illírekkel a délről, népükkel együtt menekülő ferencesek telepedtek meg a kolostorban. 1642-ből ránk maradt pecsétjükön ez olvasható: „Ertsi Bodog Asony Varosa”.

A mai templom alapkövét 1762-ben tették le. Építtetője gróf Szapáry Péter főgenerális. A templomszentelést Séllyei Nagy Ignác, Székesfehérvár első püspöke végezte 1781 júniusában. A templom titulusa: Nagyboldogasszony.

Az itt látható kegykép az Ercsi melletti kápolnából került át a plébániatemplomba. A kegy­képet Mészáros Lukács, egykor Ercsiben élő földműves, betegségéből való felépülése emlékére, hálából állította a Boldogasszonynak, 1762-ben. A csodatévő ercsi forráshoz és a kegyképhez hosszú időn át zarándokoltak messze földről is, a gyógyulás reményében.

1788-ban, a Szapáry-család kápolnát építtetett a kegykép fölé. Napjainkra a kegykép eredeti szépségében, mesterien restaurálva a templomban látható.

XII. Pius pápa, minden magyar Boldogasszony-ünnepre teljes búcsút engedélyezett az Ercsibe látogató zarándokok számára. A templombúcsú augusztus 15-én, vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon van.

A templomban temették el a későbbi földbirtokos család három tagját: a magyar magán­autózás úttörőjét és kiváló fejlesztőjét, gróf Wimpffen Szigfridet, hitvesét, gróf Sto­ckau Franciskát – akinek Bes­nyő köszönheti a tiroli stílusú Magyarok Nagyasszonya-templomot –, valamint a Ráckeresztúr határában 1933-ban autóbalesetben fiatalon elhunyt gróf Wimpffen Frigyest.

A templombelső tatarozása még hátravan, ám az oltárok, a szobrok, a szószék, a gyóntatószékek és a kegykép megtekintése mindenképpen ajánlott, hiszen nem bővelkedik a környék ilyen értékekkel, amelyeket az ercsi Nagyboldogasszony-templom rejt magában…

A délutáni sétából így lelket nyugtató templomlátogatás lett, amely élményt jelentett az egész család számára. A páratlan művészeti értékek, és egy kisváros rövid történetének, hitéletének megismerése értékes időtöltés ebben a részleges bezártságban… És egy ötven kilométeres körből haza is lehet érni este nyolcig…