Emberek kontra aranysakálok

Mi nem foglalunk állást az ügyben, ezt meghagyjuk önöknek.

Horváthné Néder Hajnalka

Férjével négy éve költözött ki Baracsra. Mindketten tanárok.

– Baracs egyik legszebb utcájában vásároltunk egy kis házat, amit aztán felújítottunk. Csináltunk a hátsó udvarban kiskertet és eleinte még csirkéket is tartottunk. Két macskánkkal éltünk boldogan. Nem sok mindent tudok mondani az aranysakálról, csak amit az interneten is lehet olvasni ezekről. Mi is ott néztünk utána a férjemmel, amikor az egyik macskánk a nyakán egy hatalmas nyílt sebbel jött haza. Agronómus ismerősünket kérdeztük meg, ő mondta, hogy aranysakál támadta meg. Akkor még szerencséje volt, másodszorra már nem. Két hónappal később a másik cicám is eltűnt. Neki megtaláltam a maradékait a kertünk végében a szántóföldnél. Nem tudom, hogy mit mondhatnék... Szerintem félelmetes, hogy belopódzik az udvarokra a jószágokért. Így akár egy kisgyermeket is el tudnak kapni, főleg, hogy mostanában falkába verődve látták őket Baracs déli bejárója környékén. Onnan neki csak egy kis testmozgás és már itt is van a kert végében. Egyébként szerintem már hallottam a hangját is este többször, csak akkor már nagyon sötét van, és nem látni szabad szemmel.

Az aranysakál-támadás után úgy döntöttünk, hogy csak a kerttel fogunk foglalkozni. Mostanában egy közepes vagy inkább nagyobb testű kutyán gondolkodunk, mert még egyszer nem szeretném elveszíteni egyik családtagunkat sem, mert nálunk a cicák és a kutya is annak számít.

Kéri Mercédesz

Dolgozott több tenyészetnél is, először lovászként, később pedig belovaglóként. Jelenleg főállású anyuka.

– Mostanában egyre többet lehet hallani, olvasni az aranysakálokról. Egyre több helyen jelennek meg, és egyre nagyobb károkat okoznak a gazdaságoknak. Legfőképp tavasszal, ellési időszakban a legkártékonyabbak, hiszen könnyen elejtik a háztáji és vadon élő állatok utódait, így gyérítik az állományokat. Nem azt mondom, hogy ki kell irtani, de valamiféle egyed szabályozást létre kell hozni ezekkel szemben, mert hosszú távon még nagyobb károkra lehet számítani, ha nem lesznek visszaszorítva. Hogy mi vezetett a bőséges szaporodásukhoz? Szerintem elég sok minden közrejátszik ebben, például az ember terjeszkedése és az állatok tenyésztése, az éghajlati változások, és lehetne még sorolni. Solton, a környékünkön volt példa arra is, hogy leöltek több birkát és a tetemeket ott hagyták. Szerintem úgy, ahogy bármelyik másik állatfaj, a nádi farkas is minimális „mutáción”, egyedfejlődésen megy keresztül és a vadászösztönök (szerintem) már nem csak az élelemszerzésre összpontosítanak, hanem a vadászatra is. Személy szerint bízok benne, hogy az Országos Magyar Vadászkamara megtalálja a legjobb megoldást, azt, ami az aranysakáloknak és az embereknek is jó lesz.

Kovács Dóra

Jelenleg a klinikai kutatásban dolgozik, mesterdiplomát szerzett az ELTE biológia szakán ökológia szakirányon.

– Lenyűgöz ez a kistestű kutyaféle rátermettsége, intelligenciája. Sokan úgy gondolják, hogy invazív káros faj. Pedig az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg egy őshonos ragadozónkról van szó. Számos korabeli feljegyzés említi, mint nádi farkas, vagy toportyán. Ellentétben például a fácánnal, üregi nyúllal, és a dámvaddal, amit betelepítettek hazánkba és egyedszámuk növekedését segítik. Ezek az apróvadak, valamint nagyobb társaik, mint az őzek és a vaddisznók, több 100 milliós kárt okoznak évente az erdő- és mezőgazdaságban. Mégis az aranysakált tartják károsnak, irtandónak, alaptalanul. A legtöbb hosszú távú ökológiai vizsgálatokban a ragadozók megjelenése nem jelenti a zsákmányállatok teljes eltűnését, inkább egészséges egyedszám áll be. Ilyen vizsgálat volt például Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok visszatelepítése, ahol a park területéről nem tűntek el az őzek, viszont színesebb, fajgazdagabb lett a flóra és fauna. Így inkább pozitív hatása is lehet, ami sok-sok pénzt takaríthat meg a vadásztársaságoknak azzal, hogy nem kell annyi vadkárt megtéríteni a gazdáknak, akik hasznos segítőt kapnak, hiszen fő tápláléka a rágcsálók.

Háziállatok esetében, pedig Magyarországon a felelőtlen állattartás még mindig nagyobb veszélyt jelent rájuk nézve, mint egy esetleges aranysakál-támadás. Ilyen felelőtlen magatartás az is, ha állatainkat nem zárjuk be jól, tehát olyan helyre, ahova a sakál nem juthat be, a kedvencem pedig nem juthat ki. Ott pedig ahol az állatok bekerítése nem lehetséges, mert szabad legeltetés van, pásztorkutyákkal.

Az együttélés nem csak az aranysakállal fontos, hanem embertársainkkal is. Sok természetet szerető ember számára kifejezetten örömöt okoz ennek az intelligens kutyafélének újbóli feltűnése. Érdekes új programok lehetnek a vadlesek, fegyver nélkül. Óriási élmény lehet, az állatot megpillantani vagy hallani az üvöltését. Itthon is egyre többen kezdenek természetfotózásba. Ráadásul egyre több híres képviselője akad hazánknak köszönhetően a nemzetközi sikereknek.

Ahelyett, hogy a teljes kiirtását kívánnánk, és úgy tekintenénk rá, mint valami veszélyes pokolfajzatra, inkább próbáljunk meg vele együtt élni, és ismerjük fel előnyeit.

Ruppert Norbert

Három kutyája van, szereti az állatokat.

– Békén kell hagyni őket. Őshonos állat ezen a területen, nincs jogunk elpusztítani őket. Épp elég állatot öl meg az ember. A sok jajveszékelőből meg elég. Elég a „majd én megmondom” aggódó emberekből. Nemrég a hódok vesztét akarták a szabadstrandon. Mintha nem tudnának tőlük aludni. Szánalmas emberek vannak, akik bele akarnak szólni az állatok életébe, hogy hol éljenek.