Szörp a panel konyhájából

Ha azt mondjuk, hogy szörp, akkor elsőre mindenkinek a málnából készült finomság jut eszébe, felnyomva egy kis szódával, két jégkockával, nincs hűsítőbb nyári finomság. Másodikra aztán több „alapgyümölcs” is beugrik, amelyekből könnyen készíthető finom szörp, írja a boon.hu.

Inkább bolti?

Mint például a meggy, a cseresznye, a narancs – kedvelt nevén a jaffa – vagy éppen az alma, szőlő, áfonya, gránátalma, erdei gyümölcs. A boltok polcain az utóbbi években olyan ízek is feltűntek, mint a kivi, a bodza, a csipkebogyó, a birsalma, a dinnye, a kaktuszfüge vagy éppen a sárkánygyümölcs.

Nagyszüleink előszeretettel készítettek házi szörpöt, amelyhez a gyümölcsöt összepasszírozták, cukrot adtak hozzá, ha szükséges volt, egy kis vízzel hígították, majd változó idejű érlelés után leszűrték, és a kész szörpöt vagy dunsztolással tartósítva pakolták üvegekbe vagy némi tartósítószer hozzáadásával biztosították, hogy ne romoljon meg, ha hosszabb ideig szándékoztak tárolni. Ma már kevesen készítenek klasszikus módon otthon szörpöt, és ennek nem csak az az oka, hogy sokan macerásnak gondolják az elkészítését, vagy nincs rá idejük. A szörp alapját jelentő cukor is „ludas” a dologban, hiszen egészségügyi vagy fogyókúrás okokból egyre többen száműzik az étrendjükből a fehér édesítőszert. Otthoni elkészítésben viszont cukor nélkül elég nehézkes szörpöt készíteni, a boltokban viszont ma már nem gond a cukormentes verziót beszerezni. Az már másik kérdés, hogy cukor nélkül lehet-e még szörpnek hívni valamit, hasonlóan a tojás nélküli majonézhez…

Pedig érdemes belevágni a szörpkészítésbe, ugyanis nem nehéz, és nemcsak finom alapanyagot kapunk, amivel spórolunk is, de a sikerélmény is garantált. Mivel a nyár elején járunk, így sok gyümölcs még nem érik, azonban nem csak gyümölcs­alapanyagokból készíthető finom szörp.

Zöldből sárgát

Két olyan, szárított formában teához, zöld formában ételek, italok kiegészítéseként, ízesítőjeként is használatos, gyógyhatásúként is ismert és elismert növényünk van például, amelyek mostanra már szépen megnőttek, és príma szörpalapanyagként is szolgálnak. Ez pedig a menta és a citromfű.

Az elkészítésében a különböző receptek között van némi eltérés, de az alapja mindegyiknek ugyanaz: a leszedett és megtisztított zöld növényeket vízbe áztatjuk első körben. Van, aki némi forralás után lehűti és így teszi hűtőbe egy-két napra, míg van, aki fordítva jár el: előbb hűtőbe teszi, majd ha kiázott, akkor forralja fel. A menta és a citromfű mellé citromkarikákat tesznek, de van, aki még citromsavval is „rásegít”. A végeredmény mindkét esetben ugyanaz, a növény kiázik a vízben, belekerül az íze, megsárgul, akár egészen barnás színűre változik. Ezen a ponton lehűtés után ki lehet kicsit nyomkodni a növényt és a citromkarikákat az intenzívebb ízért, majd alaposan le kell szűrni. A cukrot vízzel megolvasztott formában kell hozzáadni, méghozzá 3-4 literenként egy kilónyit. Abban van különbség, hogy a szirupot melyik fázisban adják hozzá a készülő szörphöz, az áztatás során, a forralásnál vagy a végén a szűrést követően.