Miről ismerhetünk fel egy álhírközlő oldalt?

A koronavírus-járvány világméretűvé válása és a vírus hazai terjedése egyértelműen felszínre hozta az emberek természetes igényét arra, hogy a friss eseményekről folyamatosan értesüljenek. Ezt a helyzetet azonban igyekeznek kihasználni az álhíreket gyártó csalók, akik valótlan információkat tesznek közzé a weboldalaikon vagy a közösségi oldalakon – hívta fel rá a figyelmet a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) kiberbűnözés elleni főosztálya összeállított egy javaslatsort, amely segíthet felismerni a kamuportálokat. A nyomozók szerint a böngészés során elénk kerülő hírek és tudósítások olvasásakor mindenekelőtt a következőket érdemes szem előtt tartani.

1. Értékeljük az oldalt a vizuális tartalma alapján! A kamuportálok vizuális megjelenése, szerkezete vagy felépítése többnyire eltúlzott és bosszantó, mivel tele vannak olyan színes hirdetésekkel és képi tartalmakkal, amelyek egyetlen célja az olvasó figyelmének felkeltése.

2. Próbáljuk meg azonosítani a hírcsatornát! Ha korábban nem volt információnk róla, akkor keressünk további adatokat az oldal megbízhatóságával kapcsolatosan.

3. A legtöbb álhír portál URL-sávja (a böngészőben a http-vel kezdődő sor) eltér a megszokottól, vagy olyan com.co, .club, .me vagy .io végződése van, amellyel a megbízható hírportálokra próbálnak hasonlítani.

4. Ellenőrizzük az About Us/Rólunk menüpontot a megnyitott oldalon! A megbízható hírforrások ebben a menüpontban részletes háttérinformációkat adnak az elérhetőségükről és a működésükkel kapcsolatban.

5. Fontos a szerző személye. Az álhírek mellett gyakran nincs feltüntetve a szerző neve; ha mégis, érdemes ellenőrizni a szerző korábbi cikkeit is.

6. Vizsgáljuk meg az írott tartalmakat nyelvtanilag és stilisztikailag! A nem hiteles tartalmak szerzői – ellentétben a publicistákkal és újságírókkal – szakmailag kevésbé felkészültek, ezért a szöveg megjelenése, formázása vagy rossz helyesírása árulkodó lehet.

7. Az álhíreket tartalmazó cikkekben gyakran hivatkoznak névtelen vagy nem létező forrásokra, ezért ha lehetséges, ellenőrizzük azokat az oldalakat vagy sajtótermékeket, amelyeket a szerző forrásként jelölt meg!

8. Keressünk további cikkeket a témában! Ha nem találunk, akkor a történet hitelessége kételkedésre adhat okot.

9. Ne osszunk meg automatikusan semmit! Minden esetben mérlegeljük, hogy a megosztani kívánt cikkek és egyéb tartalmak hiteles és megbízható forrásból származnak- e!

10. Végül pedig: legyünk szkeptikusak! – tanácsolják a rendőrök. Ha egy hír tartalmával kapcsolatban kétségeink támadnak, kérdezzünk családtagjainktól, ismerőseinktől, olvassuk el a hírhez érkező hozzászólásokat, és mindig keressünk más forrásokat is! Folyamatosan ellenőrizzük, amit olvasunk! Az álhírek terjedésének visszaszorítása a felelős olvasókon is múlik. Mindenkinek egyéni felelőssége, hogy mit oszt meg a közösségi médiában, milyen tartalmakat küld tovább. A világhálón egy rosszindulatú vagy meggondolatlan megosztás akár bűncselekményt is megvalósíthat – hívta fel rá a figyelmet a rendőrség.

(Forrás: Police.hu)