Füsttel, vízzel a tavaszi fagy ellen

Pedig a füstölés ősi módszer, magyarázta, apja, öregapja is alkalmazta, gondolta, a családi ház melletti gyümölcsösben ő is beveti. Össze is gyűjtötte a növényi hulladékot, és hajnali 4 és 6 óra között alágyújtott. Nem aratott osztatlan sikert az akcióval, hamarosan meg is jelentek a közterület-felügyelők, hogy a város közigazgatási területén a tűzgyújtási tilalom alól csak szerdán és szombaton van felmentés. Az időjárás, úgy látszik, nem egyeztetett a hatósággal, mert kedden, csütörtökön és pénteken is hóharmatba öltöztette a világot, leszüretelve egyúttal a korai gyümölcsök java részét. Én a gyümölcsfák pártján vagyok, osztom olvasónk véleményét, mely szerint növényekre nézvést a tavaszi fagy igazi „vészhelyzet”, élet-halál kérdés, amikor tán bocsánatos bűn a gazda engedetlensége, írja a zaol.hu.

A szőlő- és gyümölcstermésre az egyik legnagyobb veszélyt tagadhatatlanul a tavaszi fagykárok jelentik. Ilyenkor derült, szélcsendes éjszakákon egy-két órára fagy­pont alá süllyedhet a hőmérséklet. Persze ezúttal is a megelőzés a legjobb, völgyekbe, mélyen fekvő területekre, fagyzugokba eleve ne ültessünk fagyérzékeny növényeket, a többiekből is direkt a későbbi virágzású fajtákat válasszuk, így nagyobb az esélyünk rá, hogy a fagyok után virágzik majd a szőlőnk, a gyümölcsfánk.

A füstölés lényege, hogy a nedves, nem könnyen gyúló anyag, fű, nedves szalma égetése során jelentős mennyiségű szén-dioxid és vízgőz jut a levegőbe, ami megakadályozza a föld hőjének a kisugárzását. A tapasztalatok szerint egy füstölgő kupaccal 40-50 négyzetméter területet lehet megvédeni a fagytól. Kevésbé környezetszennyező megoldás a paraffingyertyás védekezés. A paraffingyertyák egyszerű fűtőberendezések, a tüzelőanyagként szolgáló paraffint 5-6 literes fedeles fémkanna rejti. Nagyobb hidegben sűrűbben kell elhelyezni a gyertyákat, az optimális szám 300–600 darab hektáronként. Szélcsendes körülmények között legalább öt fokkal képesek megemelni az ültetvény levegőjének hőmérsékletét.

Szimpatikus, egyszerűnek tűnő megoldás a fagyvédelmi öntözés. A lényege, hogy alaposan belocsoljuk a talaj felszínét, a nedves föld hő­tároló és hőszállító képessége ugyanis jóval nagyobb, mint a szárazé. A kijuttatott víz ráadásul növeli a levegő páratartalmát, ami visszatartja a talajból kisugárzott energiát. Kár, hogy csak 1-1,5 méter magasságig hatékony, így jobbára a bogyós ültetvényeknél hatásos. A fagyvédelmi esőztető permetezést ajánlatos alaposan tanulmányozni, mert ha rosszul alkalmazzuk, csak ártunk vele. A lényege, hogy a zöld növényi részek fagypontja ásványisó-összetételük okán –1 és –3 Celsius-fok között van, a víz pedig 0 Celsius-fok körül kezd jegesedni, kristályosodni, amely során jelentős hő szabadul fel. A hő felszabadulásán túl a jég rossz hővezető, és beborítva a növényt, lassítja a hideg hatásának érvényesülését.

Takarással is védhetjük növényeinket. A takaróanyag ne legyen polietilén fólia, megfelelő a fa, deszka, nádpadló, keménypapír vagy az üveg. Ügyeljünk, hogy a fedőanyag ne érjen a növényhez.