Föld órája – a tudatosabb fogyasztás érdekében

A Föld órája mottóval meghirdetett akció lényege, hogy inden év márciusának utolsó szombatján (esetünkben ma) este világszerte lekapcsolják egy órára a nélkülözhető világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. E 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség felismerje, hogy a fenntartható jövő megteremtése és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

A kezdeményezés 2006-ban indult el Ausztráliában. Akkor Sydneyben kapcsolták le a fényeket egy órára, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra, 2007-ben pedig egy óra alatt már több mint 10 százalékkal csökkent a fogyasztás csak ebben az ausztrál nagyvárosban. A lokális akcióból a nemzetközi WWF (World Wide Fund for Natura, azaz: a Természetvédelmi Világalap) támogatásával és szervezési hátterével egy világméretű mozgalom bontakozott ki, amelyhez több milliárd ember csatlakozott az elmúlt több mint egy évtizedben. Hazánkban először, szervezetten 2008-ban kapcsolták le fényeket országszerte.

A Föld órája 2011-ben egy új kihívással is gyarapodott, amelynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is. Azaz, a jelzésértékű Föld órája önkéntes áramtalanítás mellett a mindennapokban is törekedjünk a tudatos fogyasztásra és energiafelhasználásra.

A WWF Magyarország évről évre a március végi akció mellé további vállalásra, elköteleződésre is buzdít. Idén sincs ez másként. A foldoraja.hu oldalon részletesen olvashatunk a 2020-as kihívásról, amely a következőkből áll: „A kihívás a Föld órája napján, március 28-án indul és rendkívül egyszerű lesz: arra kérünk, hogy fogalmazd meg, mit fogsz másképp tenni az életedben a természet védelme és a fenntarthatóság érdekében, ha majd újra visszatér az élet a normál kerékvágásba. Min változtatnál a mindennapjaid során, hogy a bolygónk állapotán segíts, és egészségesebb környezetben élhessünk? Ha ez megvan, akkor nyilvános posztként oszd meg a vállalásod Facebook vagy Instagram oldaladon a #földórája2020, #earthhour2020 és #másképpfogom hashtagekkel.” Tehát, aki fontosnak érzi a Föld órája által képviselt üzenetet, ma 20.30 és 21.30 között önkéntes áramtalanítással csatlakozhat e világméretű kezdeményezéshez.

Nyári időszámítás

Vasárnap hajnalban átállunk a nyári időszámításra, a gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy március 29-én 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órát. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.

Az évente kétszer esedékes óraátállításokat rendre érdekfeszítő és/vagy szórakoztató polémia kísérte. Az órák tekergetését jobbára az energiatakarékossággal indokolták. Amint a pontosido.com gyűjtése is rámutat: az egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappalok nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban és egyéb fedett helyeken kénytelenek tölteni. Ők a munkaidő letelte után még lehetőséget kapnak arra, hogy a szabadtéri programok szervezhessenek maguknak. Előnynek nevezhető az is, hogy a szabadban végzett munkák ideje meghosszabbítható. Az USA-ban pedig sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma. A nyári időszámítás bevezetése óta azonban időről időre felmerülnek ellenvélemények is, amelyek az óraátállítás előnyeit vitatják. Mai napig kérdéses az is, hogy az emberi szervezetre milyen negatív hatással van az óraátállítás. Nem egyformán tudunk ugyanis alkalmazkodni az új helyzethez. Az átállás miatt sokaknak részben felborul a biológiai órája (cirkadiám ritmusa), amely az élőlények belső szerves időmérő rendszerét vezérli. Akik érzékenyen reagálnak e változásra, akár több mint egy hét is beletelhet mire megszokják az új időszámítást.

E vitáknak azonban vége, mint ismert, az Európai Unió – állampolgári kezdeményezésre – tavaly ősszel nagy többséggel megszavazta, hogy vége lesz az évente kétszeri óraátállításnak. Ennek rendszerét kivezetik 2021-től. Pontosabban, az EU tagállami hatáskörbe utalta, hogy az országok döntsék el, a téli vagy a nyári időszámítást választják. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára tehát 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A felmérések szerint Magyarországon a polgárok döntő többsége a nyári időszámítást választaná. A tudományos kutatásokat véve alapul a szakemberek döntő többsége azonban úgy vélekedik, az emberek biológiai ritmusához inkább a „téli” illeszkedik jobban. Az EU-s tagállamoknak még idén dönteniük kell.