Már a telek sem a régiek...

Hol vannak már azok a telek, amelyekről nagyapáink meséltek. Nem is vagyok még olyan öreg, de a szám már rááll a közhelyre „bezzeg az én időmben”. Néha jön egy kis látvány, vagy némi ipari havazás. De mindeddig úgy tűnik, hogy a szánkót felesleges volt megvenni. Nem építünk hóembert a gyerekkel, nem hógolyózunk, nem készítünk hóangyalt sem. Csak mesélek a kisfiamnak ezekről, mert ő még alig tapasztalhatta. A tél hó nélkül is lehet gyönyörű tudom, de emlékszem az öszszetéveszthetetlen hangra, ahogy anno a csizmám alatt ropogott a hó. Hiányérzetem van, a tél hófehéren az igazi! Már a telek sem a régiek...

Vezető képünk illusztráció.