koholt vádak alapján

2020.01.24. 20:00

A bolsevik hatalom keresztények elleni gyűlölete mindent felülírt

„Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rendszer stabil, nem lehet velünk tréfálni” Rákosi Mátyás

Farkas Lajos

Történelem

1948. december 26-án tartóztatták le a magyar kommunista belügyi szervek Mindszenty József herceg­prímást, akit később koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítéltek. A karácsonyi letartóztatás sem volt véletlen, a gyűlölt Rákosi rendszer ezzel is példát próbált statuálni, amikor is a szeretet ünnepén, a legnépesebb magyar egyház első emberét bűnözőkhöz hasonló bánásmódban részesítette. A cél itt is megfélemlítés volt, ami sajnos vezetett bizonyos eredményekhez, de a magyar történelem akkor is bebizonyította, hogy egy nemzetet nem lehet megtörni. Rákosi Mátyás terve végül is nem vált valóra, nem sikerült megsemmisíteni a magyarországi katolikus egyházat. Mindszenty József bíboros rendíthetetlen hite és személye így vált a zsarnoksággal szembeni ellenállás örök szimbólumává. Élete és munkássága példakép lett minden magyar ember számára, függetlenül attól, hogy hívő vagy sem!

A letartóztatáskor is tiltakozott

1948. december 26-án Mindszentyt hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával tartóztatták le. Erélyesen tiltakozott a házkutatás önkényes végrehajtása ellen, majd az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet sem írta alá. Az Államvédelmi Osztály hírhedt főhadiszállására, az Andrássy út 60. alá hurcolták, ahol megkezdték a kihallgatását. Több alkalommal is brutálisan megkínozták és megverték, majd bizonyos pszichotróp szereket adtak be neki, amelyek hatására beismerte, hogy kémkedett a nyugati hatalmaknak, részt vett a harmadik világháború kirobbantásában, és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgoknak. Meghamisították vallomásait, de úgy mutatták be, mintha azokat maga a bíboros állította volna. Galádul bántak el egy kiváló és megbecsült emberrel!

A bíróság a nyilvánvalóan koholt vádak alapján bűnösnek mondta ki, és 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Utolsó szó jogán békét kért az egyháznak, a magyar államnak és a lelkének.

A per, előre írt forgatókönyv szerint

Az első fokon eljáró Budapesti Népbíróság Olti Vilmos vezette külön tanácsa előtt, Alapy Gyula népügyész vád­indítványa alapján, 1949. február 3-án, csütörtökön reggel 9 órakor kezdődött Mindszenty József és társai tárgyalása. Nagyon érdekes, hogy ugyanabban az időpontban a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága már a befejezésről is döntött, hogy február 8-án hozzanak ítéletet a Mindszenty-ügyben. Ebből is látszott, hogy előre megírt forgatókönyv szerint történt a tárgyalás, ami nagyon is jellemző volt az akkori diktatúrára.

A népbíróság összeállításakor láthatóan arra is ügyeltek, hogy a bírák és ügyészek ne zsidók vagy protestánsok legyenek, hanem kizárólag katolikus személyekből álljon. A tárgyalás helyszíne a belvárosi Markó utcai fogház II. emeleti, úgynevezett nagy esküdtszéki terme volt. A környéket hermetikusan lezárták egy kisebb hadsereggel biztosították a tárgyalás zavartalanságát. A Magyar Rádió is beszámolt az eseményekről, először február 3-án este 9 órakor. Mindszenty József a tárgyaláson, a tárgyalóteremben helyet foglaló újságírók szerint, nem volt bódult vagy zavart. Ezt támasztják alá a hangfelvételek és az eseményről készült fényképek is. A főpapot a 39 napi kínzás azonban megtörte, a tárgyaláson a kommunisták azt kapták tőle, amit kikényszerítettek belőle. Az ítélet nem jogi, hanem hatalmi döntés volt. A bíróság csak eszközül szolgált a párt kezében. Egy igaz magyar embert, egy hazáját és nemzetét a végsőkig szerető egyházfőt aláztak és büntettek meg. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni. Mindenki előtt világos volt, hogy a vádak koholtak voltak, a népbíróság azonban eljárása során bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án kimondott ítéletében életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá.

Ferenc pápa elismerte Mindszenty József bíboros hősies erényeit Fotó: katolikus.ma

Nemzetközi és vatikáni reagálás

Az események felháborították a teljes keresztény világot. XII. Piusz pápa kiátkozta azokat, akik közreműködtek a kirakatperben, a világ nagyvárosaiban pedig tüntetésekkel fejezték ki ellenérzésüket az emberek. A kirakatperben hozott ítélet nemzetközi felháborodása, valamint XII. Pius erélyes fellépése kapcsán sokan azt remélték, hogy magyar kommunista hatalom majd visszahőköl, de sajnos nem így történt. A bolsevik hatalom keresztények elleni gyűlölete mindent felülírt.

A hercegprímás ezután hét évet töltött az ÁVO fogságában, börtöncelláját pedig 1955-től baranyai, majd nógrádi házi őrizet váltotta fel. Mindszenty József számára a szabadságot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom hozta el, ám a forradalom leverése utáni idők is újabb üldöztetést hoztak a sokat szenvedett főpap életébe.

Vállalta békepárti nézeteit

Mindszenty József, Pehm József néven született Csehimindszenten, 1892. március 29-én. Szülei Pehm János és nemes Kovács Borbála szőlő- és földművelők voltak. Az elemi iskolát szülőhelyén végezte, majd a szombathelyi gimnáziumban érettségizett. 1915. június 12-én gróf Mikes János megyés püspök szentelte pappá, két év múlva a zalaegerszegi főgimnázium hittantanára lett. Végigjárta az egyházi ranglétrát, végül püspöknek nevezik ki. 1942 februárjában változtatta meg német eredetű családnevét, szülőfaluja, Csehimindszent után Mindszentyre. Az elveiért keményen kiálló Mindszenty a második világháború alatt, még veszprémi püspökként, nyilvánosan vállalta békepárti nézeteit, és részt vett azon dokumentum megfogalmazásában, amelyben a háborúból való kiugrásra kérte Horthyt, amiért a nyilas hatalomátvétel után ellenségként kezelték.

Nem celebrált misét a hungaristák üdvéért

A püspök ráadásul Szálasi Ferenc rémuralma alatt sem rejtette véka alá nézeteit, elutasította a zsidókkal való kegyetlen bánásmódot, és nem volt hajlandó hálaadó misét celebrálni a hungarista vezetés üdvére. Ezért a bátor kiállásáért Mindszentyt 1944 novemberében hazaárulás vádjával őrizetbe vették, és Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták, ahonnan csak öt hónap után térhetett vissza Veszprémbe.

Helytállása miatt a világháború után általános tisztelet övezte, és Serédi Jusztinián esztergomi érsek halálát követően ő lett az első számú jelölt a prímási székbe, amelyet XII. Pius pápa jóvoltából 1945 októberében el is foglalhatott. Személye reményt adott a háborúban elcsigázott embereknek, sokan benne látták Magyarország talpra állásának egyik fő mozgatórugóját.

A szovjet hadsereg segítségével hatalomra került kommunisták konkurenciát láttak benne, ezért nagyon gyorsan nemkívánatos egyénnek nyilvánították.

A Vatikán, látva a kommunista veszélyt, a pápa bíborosi kalapot küldött neki, jelezve, hogy Róma szemében Mindszenty nagyon fontos személyiség, akit megillet a legmagasabb tisztelet és védelem.

Tisztán látta a kommunista veszélyt

A hercegprímás komoly egyházi tevékenységet kezdett kifejteni, részt vett az ottawai nemzetközi katolikus kongresszuson, 1947-re Boldog­asszony-évet hirdetett Magyarországon, az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneteken pedig százezreket mozgósított. Karizmája miatt rövid időn belül kivívta Rákosi Mátyás és bolsevik munkatársai gyűlöletét, így az akkori hatalom mindent megtett, hogy elhallgattassa.

A bíboros pontosan látta a kommunisták antidemokratikus tevékenységét, aminek hangot is adott, majd élesen kikelt a hazai svábok kitelepítése, valamint a katolikus és jobboldali sajtó korlátozása, továbbá a szabadságjogok egyre erőteljesebb megnyirbálása ellen. Ezekkel a tevékenységeivel a magyarországi antikommunista politika egyik vezéralakja lett. Keményen kiállt a kereszténydemokráciáért, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló polgári társadalomért, ezek a nézetek viszont ellentétesek voltak azzal a szemlélettel, amit a kommunisták képviseltek. Letartóztatása ekkor már a „levegőben lógott”.

1956 után

Amikor a szovjet csapatok megkezdték Budapest megszállását, Mindszenty József az amerikai nagykövetségre menekült, ahol 1971-ig maradt.

Kádár János és VI. Pál pápa megegyezését követően feltételekkel ugyan, de a kommunisták hagyták, hogy az érsek a Vatikánba távozzon. Mindszenty azonban ezeket a kikötéseket nem tartotta be, és később Bécsbe költözött. Ott, az Irgalmasok Kórházában hunyt el 1975. május 6-án.

Felhasznált irodalom:

A boldoggá avatás kezdeményezése

Végakarata szerint („Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”) 1991-ben hazaszállították maradványait és Esztergomban helyezték végső nyugalomra. 1991. május 1-jén kezdődött sírja feltárása. A bíboros teste a szemtanúk szerint jó állapotban maradt fenn. Mindszenty Józsefnek, Magyarország utolsó hercegprímásának hitbéli és emberi karakterét is kiválóan jellemezi főpapi jelmondata: „Devictus vincit”, azaz „Legyőzetve győzni”.

 

Ezek is érdekelhetik