Óriási felelőssége van a szülőknek

– Az olvasás tanulási módszere is befolyásolja, hogy mennyire tud jól megtanulni olvasni a gyerek?

– Határozottan. Persze ezt nagyon sok tényező befolyásolja, hiszen a családi háttér, a kulturális hatások, a pedagógus személyisége és szakmai elhivatottsága, az iskolaérettség és több más tényező is hatással van a gyermek fejlődésére, de az egyik legjobb olvasástanítási technikának a Meixner-alapokra épülő módszert tartom. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zónából” kell kiindulni, vagyis ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog. Ezt már rengeteg helyen követik, meggyőző eredményességgel.

– Említette a családi meghatározottságot. A szülők mivel járulhatnak hozzá, hogy minél könnyebben tanuljon meg olvasni a gyermek?

– Itt sincs másképp, mint az élet többi területén: a kulcs a megelőzésben rejlik. Az óvodákban a logopédusok a nyelvi késés szűrését végzik a hároméves gyermekeknél, majd ötéves korban szűrik a beszédbeli és nyelvi fejlettséget. Ekkor már sok esetben előre látható, hogy a későbbiekben gond lehet majd az iskolában a tanulással. A szűrés és a vizsgálatok eredményéről természetesen a szülők is tájékoztatást kapnak. A szülők jó része komolyan veszi, elfogadja véleményünket és tanácsainkat, ha probléma van a gyermekével, és partner abban, hogy még iskola előtt segíteni tudjunk. Ha a diszlexiaprevenciós részképesség- fejlesztést megkapja ebben az életszakaszban a gyermek, akkor nagy valószínűséggel felkészülten megy majd az iskolába, és ott kisebb eséllyel alakul ki nála tanulási zavar. Ha a részképességelmaradást már a gyors iskolai tempó mellett akarjuk korrigálni, akkor sokszor nincs idő a differenciálásra és a gyakorlásra, így ez már nehézségekbe ütközik. Az óvodákban ott a segítség, van logopédus, fejlesztőpedagógus és számos szakkönyv is, amiből otthon lehet gyakorolni, csak élni kell a lehetőségekkel. Az óvodai diszlexiaprevenciós foglalkozások hatékony segítséget adnak az iskolakezdéshez a fejlesztendő gyermekeknek.

– A szülők mit tehetnek még azon kívül, hogy megfogadják az óvodai szakemberek tanácsait?

– A mozgás, a szabadban folytatott játék alapvető fontosságú az óvodás gyermekeknek, mert segíti az idegrendszeri érés folyamatait. Megdöbbentő, de sokszor már a kisóvodások is telefonnal a kezükben jönnek el a fejlesztő foglalkozásokra. A digitális eszközök, telefonok, tabletek előtti túlzott időtöltés, a feldolgozatlan vizuális ingerek túlsúlya visszavetheti fejlődésüket több tekintetben is, a szülők felelőssége ebben óriási. Sokat beszélgessenek gyermekükkel, a napi tevékenységeiket verbálisan kísérjék, mondják el hangosan, hogy mit csinálnak és miért! Mondókázzanak együtt, és az este ne teljen el kezdetben rövid, majd hosszabb mese nélkül! Nyújtsanak a szülők megfelelő beszédpéldát, és a beszéd késése esetén kérjék logopédus segítségét! Találkozom a munkám során olyan családokkal, amelyekben nincs kialakult napirend, rendszeresség, napi rutin. A gyermek biztonságérzetét erősíti az, hogy tudja mi történik, közel azonos időben kell felkelni, reggelizni, óvodába érkezni. Ha az egyik nap beérünk nyolckor, a hét többi napján délben esünk be, az nem jó, így már foglalkozást sem lehet hatékonyan végezni. A napi rutin, a biztonság, kiszámíthatóság hiánya szorongóvá teheti a gyermeket. Sajnos már az óvodában is sok a szorongó gyerek, de szerencsére az intézményekben gyermekpszichológus kollégák is dolgoznak, akik szívesen adnak tanácsot, segítenek.

– Minden óvodás részt vehet az óvodai diszlexiaprevenciós foglalkozásokon, vagy csak azok, akiknek fejlesztésre van szükségük?

– Ebben a logopédiai terápiában azok a gyermekek vesznek részt, akiket a részképesség megfigyelésekor és a későbbi vizsgálatok során kiszűr a szakember. A nagycsoportos gyermekek nagy része beszédhibás, artikulációs problémákkal küzdenek. Évről évre növekszik az ellátandó gyermekek száma.

– Mivel lehetne megelőzni, hogy ilyen artikulációs zavarok alakuljanak ki?

– Csak ismételni tudom a mozgás fontosságát, hiszen a nagymotoros mozgások kihatnak a finommotoros mozgások működésére. Lényeges, hogy a gyermek mielőbb hagyja el a cumit, mert ez fogazati és szájpadlás- rendellenességek kialakulásához vezethet. Gyors és hatékony eredményt a logopédus a szülővel együtt tud elérni, ugyanis a terápiás foglalkozáson tanultakat otthon is szükséges gyakorolni.

– Ön több könyvet is írt, amelyekkel hatékonyan lehet fejleszteni a gyermekek komplex képességeit.

– A Látogatás sorozatnak eddig öt kötete jelent meg. A Látogatás a beszéd birodalmába 1-2. és a Szókártyák a nyelvi késő gyermekek fejlesztésére készültek. Diszlexiamegelőzésre és finommotorika-fejlesztésre, valamint artikulációs hibák javítására is van már Látogatáskönyv. A kiadványok komplex fejlesztést biztosítanak, egymásra épülnek. Nemcsak színes, vidám képekkel kötjük le a gyermekek figyelmét, de alkalmazkodva a 21. század digitalizált világához interaktív, életre kelthető oldalak is vannak az új, Látogatás a hangok birodalmába című könyvben. Ezt például nagyon kedvelik: ha hosszabb ideig kell valahol várakozni, akkor az anyuka vagy apuka telefonján remekül ki lehet használni az időt egy kis játékos gyakorlásra.

– A fejlesztés nagyon idő- és energiaigényes. Van elég logopédus szakember?

– Sajnos egyre kevesebb logopédus marad a pályán, de a Pedagógiai Szakszolgálatoknál magasan képzett kollégák dolgoznak, minden szakembernek főiskolai vagy egyetemi végzettsége mellé szakvizsgája is van, tehát jól képzett, felkészült szakemberek várják a gyermekeket és szüleiket.