Igazi kuriózum: akusztikus meseszínház

A neszmese attól lesz egyedi, hogy a történetmesélés különböző technikáinak határmezsgyéjén mozog, ezzel pedig egy különleges atmoszférát teremt. Amikor egy gyermeknek mesét olvasunk fel, teljes mértékben a képzeletére bízzuk a történet valamennyi elemének megformálását, ha pedig lejátszunk neki egy rajzfilmet, akkor csupán figyelnie kell az eseményekre. A neszmese a szemet – jórészt – kihagyja az érzékelési folyamatból, nincsenek vetített álló vagy mozgképek, csak a színész, aki elmeséli, eljátsza a történetet, amiben a szerző szándékosan lukakat hagyott. A lukakat pedig akusztikus elemekkel töltik meg, így a fantázia képalkotását csupán maga a fő fonál és az effektek harmóniája tölti meg. Az előadáshoz két zeneszerző és egy színész szükséges legalább, a produkcióban egyébként négyen vesznek részt.

Vasárnap délután Farkas Erik színművész előadásában Hutvágner Éva meséit hallhattuk mintegy másfél órán keresztül, az akusztikus elemekről pedig Baráth Bálint és Szigetvári Éva zeneszerzők gondoskodtak. A gyerekeket szó szerint lenyűgözte a nem mindennapi technika és a helyenként interaktív előadás során kiderült, nagyon is megmozgatják a fantáziájukat a hangok. Akkor például, amikor az Üveghegy köszörüléséről volt szó, a csiszatolós hangokhoz képesek voltak az üveghegy textúráját társítani, vagy azt, hogy Tündérmorgoló vajon épp egy szikrázó területet, egy átlátszót vagy vajon egy csillogót köszörül. Az előadás nyelvezete abszolút huszonegyedik századi volt, ugyanakkor megtartotta a klasszikus mesei elemeket is, így nem volt elidegenítő megnevezni azt az áruházláncot sem, aminek bútoraival Zsazsanga manó berendezte otthonát.

Az viszont fix, hogy ezek a történetek csak meseszínház formában működnek, hiszen az akció kevés és őszintén szólva nem is azon van a hangsúly. A siker viszont egyértelmű.

Nagyon fogékony volt a közönség az új technikára

Alakuló világkép

A gyerek személyiségfejlődése, világképének kialakulása és szókincse fejlődésében is óriási szerepe van a mesének, csak nem mindegy, milyen formában kapja azt meg. Kreativitása fejlődik, sőt, megérti azt is, milyen jelentőséggel bírhat az írott szöveg, és sokkal pozitívabb lesz az olvasáshoz való hozzáállása is. Azok a felnőttek, akiknek sokat olvastak a szüleik gyermekkorukban, magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, sőt, még a problémamegoldó képességük is fejlettebb lesz.

Érdekes trendek

Az utóbbi években mind gyakrabban s valamennyi művészet területén előfordulnak határátlépések. Jelen esetben az alkotók nem titkolt szándéka volt, hogy a Magyarországon eléggé alulreprezentált elektroakusztikus zenét, s annak létjogosultságát népszerűsítsék. Az elektroakusztikus zeneszerzést ma már a zeneakadémián tanítják, és komoly szakmai háttér húzódik az egyébként több mint százéves történelemmel bíró, mégis megosztó műfaj mögött.