Újra fénykorát éli a bakelit, vagy ahogy a szakemberek hívják, vinyl lemez

Toponáry Gábor ráadásul nem ahhoz a korosztályhoz tartozik, amely az esti mesét is bakelitlemezről hallgatta, nem szülői inspirációra talált rá a bakelitre. Pontosabban a vinylre, mert fontosnak tartja a pontos megnevezést. Igazából a zene volt a mozgatórugó, vadászta ezeket a dolgokat, és hát a hordozó akkoriban leginkább a magnószalag, a kazetta és a vinyl voltak. Persze kíváncsi ember lévén érdekelte, minden részlet, kik és mire rögzítik, kik ezek az emberek. Az első kazetta, amit meghallgatott, egy Pink Floyd válogatás, ami valahogy nagyon más volt, mint a mindenki által hallgatott Halász Judit, vagy Koncz Zsuzsa. Aztán valahogy rákattant a dologra.

A fiatalok is egyre inkább felfedezik a vinyl lemezek hangzását

Állítja, hogy ő nem szakértő, nem tudna egyetemi székfoglalót tartani belőle, de lényegében a beszélgetésünk ideje alatt nem tudtam olyan előadót, stílust, felvételt említeni, amit pontosan ne ismert volna, de olyan szinten, hogy melyik esztendőben, hol készült a felvétel. Alapvetően rocker, de érdekelte őt a punktól kezdve minden. A kilencvenes években volt tinédzser, ami zeneileg „halott évtized” volt, legalábbis hazai viszonylatban, és sokan újra felfedezték a gyökereket. Olyanokat, mint például a Syrius, Kex, Hobó. „Nem volt egy itiner, hogy hova menjünk, és valahogy kereste az ember, hogy a történelemben a hasonló időszakokban mit csináltak a fi atalok. Ezek voltak a befolyásoló tényezők, ami útmutatást is adhat az ember személyiségfejlődésében tudatosan, vagy tudat alatt” – fogalmaz, kezében egy kincset érő Hair lemezzel. Mint mondja, a gyűjteménye igazából a fejében volt meg, a tíz kazettán pörgött vagy ezer album. Szerencséjére mindig heterogén közegben mozgott, nagyon sokféle zenei hatás érte, és igyekezett kiválogatni a legjobbat. Eljárt a könyvtárba, hogy elolvassa a zenei témájú könyveket, amik most már a polcon díszelegnek nála.

Aztán az évek során már alakult a gyűjteménye, amiből sok most az üzlet kínálatába került, így néha vérzik a szíve, ha elvisznek egy-egy lemezt. Az a hír járja róla, szinte bármit be tud szerezni, ami a megfelelő rálátást és kapcsolatrendszert feltételezi. Mint mondja, az utóbbi durván egy éve csak erről szólt, hogy ezeket a lehetőségeket felfedezze. Persze korábban is járta a lemezboltokat, onnan is vannak kapcsolatai, de a születésnapok mellett a nyaralások is ennek jegyében teltek. Oda szervezték, ahol vannak lemezboltok. A család várost nézett, ő pedig a lemezboltban válogatott. No meg a forgalmazók is léteznek a mai napig, a Hungaroton is elkezdett újra lemezeket kiadni. Talán kissé meglepő, de egyre fi atalabbak is keresik a vinyl lemezeket, mert ismét egy „hatalmas fekete lyukban vagyunk, annyi minősíthetetlen zene jelenik meg”, és ezt a fi atalok felismerik. Már nemcsak otthon vadásszák elő, hanem érdeklődnek utána. Rácsodálkozik a kérdésre, hogy van-e kereslet a vinylre. „Ez nem szűnt meg, csak a tömegek számára. Van egy réteg, amely azóta is folyamatosan gyűjti. Olyan kincsek kerülnek elő padlásokról, hogy őrület!” – lelkendezik. A digitalizálás mindig adatvesztéssel jár, a master szalagról vinylre vágott lemeznél hallható a minőségi különbség, különösen a tere más ezeknek a felvételeknek. Gondolom, azzal nem okozok meglepetést, hogy Gábor otthon is ilyen lemezeket hallgat. Meglepő módon a kazetták is újra teret nyernek, számos zenekar ad ki új anyagot kazettán. Nem kell messzire menni, a dunaújvárosi Band in The Pit is nemrégiben adott ki egyet.

A negyvenes évek végén, ötvenes évek elején jelentek meg a mikrobarázdált bakelitből készült korongok, amiken eleinte 20 percnyi zenét lehetett tárolni. Azonban ezek a lemezek nagyon törékenyek voltak, ezért elkezdték a PVC egyik speciális vegyületét is használni. Ez az új anyag jobban funkcionált, ezért kiszorította a bakelitet. Magyarországon azonban mai napig megmaradt a név. Külföldön viszont a „vinyl” kifejezést használják, a polivinil-kloridból kifolyólag.

Hogy mennyire komolyan gondolja a vinyl lemezek jövőjét Gábor, jól mutatja, hogy beszerzett egy komoly lemeztisztító berendezést is, amely mindent kiszippant, ami nem mechanikai hiba. Legutóbb például rágógumit szedett ki egy korongból. Egy minőségi lemezjátszó tűje megérdemli a tiszta lemezt.