hegyek és a tenger találkozásánál

2018.07.28. 11:00

Parga, a mesés kisváros

A két és fél ezres települést Epirusz tájegység gyöngyszemének nevezik, nem véletlenül.

Horog László

A bűbájos kisváros a hegyek és a tenger találkozásánál épült.

„Ha csodát akarsz látni, Pargára feltétlenül menj el. Túl a valószínűtlenül kék tengeren és a sziklákkal körülölelt strandokon, rengeteg látnivalót kínál” – mondta sokat látott ismerősöm, amikor a Peloponnészoszi- félszigeten barangoltunk. Közel tíz év elteltével jutottam el az általa említett, jón-tengeri görög településre, amelyet a közelmúltban Európa legfotogénebb kisvárosának választott az egyik hazai utazási portál. Például olyan ékszerdobozok szorultak mögé, mint a Ligur-tenger mentén fekvő olasz Riomaggiore vagy a spanyol Segovia.

Fotó: Horog László

Parga különleges hangulatát nagyban befolyásolja, hogy a település feletti dombon 15. századi, velencei vár magasodik. Az első írásos emlékek az ókori időkből, Kr. előtt 200-ból származnak, akkoriban Toryni néven említették. A falu nem volt különösebben jelentős, a 13. században indult fejlődésnek, amikor a környező hegyekben élő görögök megelégelték a török katonák, valamint a kisebb létszámban érkező albánok rajtaütéseit és fosztogatásait, ezért a tengerpartra, valamint az öböl feletti domboldalra költöztek. A Parga nevet ekkor adták új otthonuknak, bár az első időkben Paragiaként, illetve Ypargosként emlegették. Nyugalomra azonban nem leltek, a következő támadások a tenger felől jöttek; a helyiek, megunva az állandó veszélyeztetettséget, a 10–13. században az európai történelemben kulcsszerepet játszó normannokhoz, a Skandináviából származó északi néphez fordultak, hogy legyenek segítségükre egy vár építésében. Az erőd felhúzásában joggal látták a biztonságuk megteremtését, a mai vár elődje ekkor épült a kikötő melletti hegyoldalon, a település legmagasabb pontján. A folytatásban a tengeri kalózok visszafogottabban támadtak, akkor pedig főleg, amikor 1401-ben a pargai elöljárók szövetségre léptek a velenceieknek a közeli szigeten, Korfun székelő helytartójával, aki a környék urának számított.

A birodalommal kötött szerződéssel nagyon jól jártak az itteniek, egyrészt a kereskedelmi és a katonai szövetségnek köszönhetően biztonságra, valamint jólétre leltek, a kikötőt bővítették, valamint újakat építettek, bekapcsolódtak a világkereskedelembe. A mezőgazdaság is fontos ágazattá vált, a kiváló minőségű olívaolaj is hozzájárult a gazdagodáshoz, amit a kereskedelmi flották a tengeren szállítottak a közeli és távoli országokba.

A legfőbb nevezetessége a vár, amely éjjel és nappal is látogatható. A védmű bizonyos részei remek állapotban vannak, de akadnak elhanyagoltabb szakaszai is. Belépőt nem szednek, belül, a palotának számító épületben étterem, kávézó üzemel, varázslatos kilátással. Kisebb és nagyobb ösvények között sétálhatunk, persze mindenki a saját felelősségére, figyelve a lépéseire. A város éjszakai fényárban különösen szép, nemcsak a kikötőben, de az óváros szűk utcácskáinak tavernáiban, cukrászdáiban, bárjaiban is hatalmas a nyüzsgés.

A legfőbb strandról, a Krioneriről délelőttől estig, félóránként indul gumikerekeken, a közúton haladó kisvonat Ali pasa az 1800-as évek elején felhúzott várába, amely a néhány kilométerre található Anthousa település feletti hegyen magasodik, s buja növényzet öleli körül. A vár kevésbé látványos, mint a velencei, de a panoráma innen is káprázatos a környékre, a tengeröblökre. A belépés ide is ingyenes.

Persze vannak dolgok, amikért fizetni kell. Sokak szerint Parga drága, de a boltok árai megegyeznek az itthonival, és akad belvárosi étterem, ahol gyros másfél euróért kapható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában