2017.11.25. 15:00
Vitamin és rost télire – Így készítsünk aszalt almát!
Az aszalás a gyümölcsök téli tartósításának egyik legősibb formája. Ezzel a módszerrel a gyümölcs megőrzi rost- és vitamintartalmát, és ízében is vetekszik a friss gyümölcsével.
sdfasdfasdfas Foto: sdf
Ugyanakkor hozzáadott kalóriákat, cukrot, tartósítószereket nem tartalmaz, így egészséges nasi egész tavaszig. Aszalási tanácsokért Horváthné Pados Teréz nyugdíjas pedagógushoz fordultunk, aki a család gyümölcstermésének téli tartósításában tökélyre tett szert. Férje, Jóska egy speciális kemencét készített erre a célra, de tanácsot kapunk arra nézve is, hogy milyen más módszerekkel érdemes, illetve egyáltalán hogyan nem érdemes belevágni a gyümölcs tartósításába. Az évszaknak megfelelően elsősorban az alma tartósításáról beszélünk, de hasonló az eljárás körte esetén is.
Milyen legyen?
Az első kérdés, hogy milyen almát válasszunk? Horváthék tapasztalata szerint aszalásra az édes fajták – gála, golden – a legalkalmasabbak, ezeknek ugyanis jobb lesz az íze, és mivel kevesebb a víztartalmuk, az könnyebben el is távozik. Mivel az alma utóérő, nem szükséges közvetlenül a szüret után feldolgozni. Nyugodtan várhatunk még vele néhány hetet, ez alatt már veszít nedvesságtartalmából, és annál hamarabb végzünk az aszalással. Tecáék október végén, november elején szoktak erre a műveletre sort keríteni, amikor a kerti munkák elfogytak.
Az aszaláshoz semmilyen adalékanyag nem szükséges, azzal azonban számolni kell, hogy a gyümölcs hámozáskor megbarnul, ezért aki ezt nem szeretné, enyhe borkénes vízben megmoshatja az almát. Az aszalás leginkább munkaigényes része a tisztítás: az almának a héját és a magházát is el kell távolítani. A héjával együtt aszalt gyümölcs kellemetlen, „agresszív” a fogyasztásnál. Létezik erre egy célszerszám, amely azonban csak akkor gyorsítja meg a munkánkat, ha nagyon egyenletes méretű és formájú gyümölcsökkel dolgozunk. Az almát tetszés szerint vághatjuk cikkekre vagy korongokra, a lényeg az, hogy vékony, egyenletes szeleteket készítsünk elő. A héjat, magházat takarmányozási célra használhatjuk.
Meleg és szellőzés
Az aszalási folyamat lényege a meleg, körülbelül hatvan Celsius-fokos levegő és a folyamatos légáramlás. Ha bármelyik hiányzik, nem lesz jó a végeredmény. Ezért például a gáztűzhely sütőjében vagy a kandalló besüllyesztett részében nem aszalhatunk, ott megsül az alma. Régen, amikor a kemencébe tették aszalni a gyümölcsöt, akkor a kémény huzatja biztosította a légáramlást. A jó szellőzés érdekében az előkészített gyümölcsöt perforált tálcára, farácsra kell helyezni. Kisebb mennyiséget akár a radiátorra téve is megaszalhatunk, és hasonló elven működnek a többszintes, elektromos aszalók is. Horváth József erre a célra egy speciális aszalókemencét épített a ház melléképületében, alul tűztérrel, felül méretre szabott rácsos fatálcákkal. Azok hagyományos elnevezése a virács, és egykor vesszőből fonták. A légáramlást egy beépített elektromos ventilátor biztosítja. Napi kétszeri felfűtéssel a kemencében két nap alatt aszalódik meg a tálcákra rakott gyümölcs.
Légszáraz
Amikor az aszalt alma kellemes száraz, puha tapintású, végeztünk az aszalással. Hivatalosan 14-15 százalékos nedvességtartalommal a gyümölcs már légszáraz, eltartható. Ha véletlenül ennél szárazabbra aszaltunk, szabad levegőn rövid időn belül visszanyeri nedvességtartalmát. A legjobb tárolási mód a tüllháló, így azonban tavasszal számítanunk kell a molyok támadására. Tecának a lezárt dunsztosüveg vált be, a hosszabb időre tárolt mennyiséget pedig műanyag zacskóban a mélyhűtőbe rakja. Ha szükség van rá, kivétel után tíz percen belül fogyasztható.
Az aszalt alma kiváló, egészséges nasi a téli hónapokban, borkorcsolyának is remek. Müzlibe keverve, joghurtban, tejben felduzzad, hasonló állagú lesz, mint a friss gyümölcs. Kockára vágva muffinhoz is remek adalék. Magas rosttartalma miatt hamar eltelít, a jóllakottság érzetét kelti. Cukorbetegek és fogyókúrázók azonban vigyázzanak vele, mert cukortartalma a térfogat csökkenése mellett koncentrálódik! Az aszalt gyümölcsöt édességek, sütemények alapanyagaként is felhasználhatjuk, íme egy recept Teca gyűjteményéből:
Aszaltalmás-fahéjas szelet
Hozzávalók: 30 deka liszt, egy teáskanál szódabikarbóna, 25 deka kristálycukor, 4 tojás, 2 deci olaj, 40 deka aszalt alma, egy mokkáskanál őrölt fahéj, egy teáskanál kakaó.
A lisztbe belekeverjük a szódabikarbónát, az aszalt almát kis darabokra kockázzuk. Természetesen a tésztához teljes kiőrlésű lisztet is használhatunk. A négy tojás fehérjét habbá verjük. Hozzáadjuk a kristálycukrot, majd egyenként a tojások sárgáját, és ezekkel is tovább verjük. Hozzáadjuk a két deci olajat, majd a szódabikarbónával elkevert lisztet, a fahéjat és a kakaót. A masszát kizsírozott, lisztezett tepsiben egyenletesen eloszlatjuk.
A sütőt csak pár perccel a sütemény berakása előtt gyújtjuk be. 160 fokon fél óráig sütjük.