Mulatók, bűn, szenvedély

2018.07.09. 09:00

A Millennium férfija az éjszakában azt tehetett, amit csak akart

Képzeljünk magunkat egy hátborzongató és lélegzet-visszafojtós krimibe, melynek miliője olyan, mintha egyszerre vetítenék a Moulin Rouge-t és a Budapest Noir-t, a háttérben pedig kuplék és Karády-dalok szólnának gramofonból. Ha mindezzel megvagyunk, rögtön Földvári-Oláh Csaba legújabb regényében találjuk magunkat.

A Scolar Kiadó gondozásában a 2018-as Ünnepi Könyvhétre megjelenő Centrál a szerző harmadik regénye, mely a millenniumi századforduló budapesti mulatóinak világát mutatja be. A vérbeli nyomozós sztorit időutazás, fülledt erotika, dekadencia és elegancia, sikk és sárm, gyönyörű nők és szenvedélyes férfiak, elegáns kávéházak dúsítják, de az elbeszélő nem méri szűkmarkúan mindennek az árnyoldalát sem. Földvári-Oláh Csaba író könyve kapcsán a hőskorban játékszerré váló nőkről, múlt és jelen egymásba csavarodásáról, a világhírű Westworld sorozatról, illetve a rejtély hatalmáról is beszélt.

Fotó: Facebook

A Centrál az ismertetője szerint egyszerre krimi, szépirodalom és történelmi regény. Leginkább melyik?

Döntse el az olvasó. Ha le akarom egyszerűsíteni: krimi, mert van tippünk, ki a gyilkos. Történelmi regény, mert a Centrál cselekményének egyik szála a századfordulón, Kossuth halálát követően, a Millennium idején játszódik. Szépirodalom, mert a főszereplő az emberi személyiség, és nem az a lényeg, hogy ki a gyilkos, akit egy eszes detektív leleplez.

Hogyan gyűjtötte az anyagot a regényhez?

Már az egyetemen sokat foglalkoztam a századforduló irodalmával. Ismerem a korszakot. Egy évig támogatásban részesültem, és Krúdy Gyula újságírói pályafutását, a századforduló sajtótörténetét is kutattam.

Miért ragadta meg Önt a századfordulók mulatóinak világa? Vajon miért viseltet a magyar közönség meleg nosztalgiával az orfeumok, kabarék, kuplék korszaka iránt?

Nagyon izgalmas korszak a Millennium világa. Budapest a századfordulóra felvette a verseny a nagy európai fővárosokkal, és Bécs mellett már maga is egy birodalmi főváros. Az éjszakai életben világsztárok léptek fel, és gondoljunk csak bele, kik azok az írók, akik megfordultak a budapesti kávéházakban, mulatókban, orfeumokban!

A nosztalgia szerintem birodalmi. A legtöbb nemzetnek van birodalmi nosztalgiája, hőskora. Az olaszoknak ez Róma, és aki járt például Lisszabonban, az ismeri a gyarmatbirodalom, Portugália nosztalgiáját. Magyarország birodalmi nosztalgiája, hőskora a millenniumi Budapest. Nem véletlen, hogy a regényemben a Centrál kávéház klubjában a Millennium világát rendezik be gazdag férfiak számára. Gazdagok és mindent megkaphatnak. Különleges világot akarnak maguknak, a társasági élet csúcsát. Ahogyan az amerikaiak számára a vadnyugat, nekünk magyaroknak a millenniumi Budapest jelenti a hőskort. Ez tipikusan férfi nosztalgia. A Millennium férfija az éjszakában azt tehetett, amit csak akart, ha volt pénze. És ebben a világban a nő játékszerré válik…

A történet főszereplője dúsgazdag, de kiégett ember, akit már nem elégít ki az éjszakai élet, valami másra, többre vágyik. Kapóra jön ehhez a történelemben jártas Krónikás ajánlata, aki ígéretéhez híven hitelesen eleveníti meg a millennium és a századforduló budapesti mulatóinak, kávéházainak mondén, bűnöktől sem mentes világát. Egy haláleset miatt a felügyelő olyannyira beleássa magát a történetbe, hogy idővel nem tud szabadulni sem a szereplőktől, sem a szerepektől. A nyomozás egyben időutazás is, melyben arra keressük a választ, hogy vajon a háttérből ki mozgatja a szálakat?

(A Scolar Kiadó ismertetője a könyvről)

 

Előfordulhat, hogy a Centrál egy-egy karakterében valóban élt, emblematikus személyek vonásaira ismerünk rá?

A Centrál klubjába éjjelente kizárólag olyan szereplők teszik be a lábukat, akikben valóban élt személyek vonásaira ismerünk rá, de nagyon sajátos módon. Pilisy Róza, a Magyar utcai nyilvánosház „nagyasszonya” és amatőr író, Karola Cecília, a századforduló legismertebb orfeumtáncosnője, Meszlényi Adrienne színésznő, és versenyistálló tulajdonos, Szemere Miklós egykori diplomata, a kártya, és a lóverseny koronázatlan királya, és még sorolhatnánk… Múlt és jelen, mint egy spirál egymásba tekeredik. Karády Katalin neve is többször feltűnik, pedig a századfordulón még meg sem született. Nem véletlenül. Hogy mi az oka? Engedjék meg, hogy a válaszokat a regény adja meg.

Földvári-Oláh Csaba dedikál az Ünnepi Könyvhéten. Fotó: Facebook

Rúzsa című könyve egy reklámellenes mozgalom óriásplakátok ellen indított akcióját meséli el, a Magyar Mágus az ezotéria világában kalandozik, emellett egy nyomozás története. A korábbi regényeihez képest – persze a sztorin kívül – miben hoz újat a Centrál, és mitől nevezhető mégis tipikus Földvári-Oláh-könyvnek?

Szeretem az írásaimat egy feladvány megfejtése, egy nyomozás köré felépíteni, mert az élet tele van feladványokkal, amik megfejtésre várnak, és a legnagyobb rejtély és a megoldás is maga az emberi természet. Ettől tipikus Földvári-Oláh regény a Centrál: a megoldáskeresés miatt. Ebben az új regényben is ott a rejtély, de ez már a Férfiról és a Nőről szól. A férfi világokról, amelyekbe a férfiak bezárkóznak, és azután az áldozatukká válhatnak, a férfi-nő kapcsolatról, a nőről, ahogyan mi férfiak látjuk, és az illúzióról.

Dr. Földvári-Oláh Csaba az ELTE-n jogászként, később a PPKE Bölcsészkarán magyar nyelv és irodalom szakon végzett. Polgári foglalkozása ügyvéd. Írásait rendszerint egy feladvány megfejtése, egy nyomozás köré építi fel. A feladvány megoldása azonban mindig maga az emberi személyiség. Centrál című könyve Budapest-regény – rejtvénye a századforduló világához kapcsolódik. Címe egyszerre jelenti az ismert millenniumi kávéházat és a „középpontot”, azt az egyensúlyi állapotot, amelyből a szereplők személyisége kibillen.

(A Scolar Kiadó ismertetője a szerzőről)

Ha film készülne a Centrálból, ki rendezné, és kik játszanák a főbb szerepeket?

A vadnyugati párhuzamot, a hőskor utáni férfi nosztalgiát már említettem. Van egy rendkívül sikeres amerikai sorozat, a Westworld, ami arról szól, hogy férfiak, akiknek van elég pénzük, „jegyet váltanak” egy vadnyugaton játszódó mesterséges világra, amelyet teljesen emberi kinézetű robotok népesítenek be. Ezek a droidok, akik elsősorban nők, a férfiak játékszerévé válnak, akárcsak a Centrál klubjának női, pedig ők nem is robotok.

Fel akartam tenni egy provokatív kérdést: miért tárgyiasul a nő olyan tipikus férfi világokban, mint a titkos erotika világa (nightklubok, prostituáltak, Tinder-barátnők)? A férfiak bezárkóznak a saját világaikba, ahol a nők nem valóságosak. Emiatt nagyon kíváncsi lennék, ha a Westworld rendezője, Jonathan Nolan csinálna filmet a Centrálból. „Magyar Westworld.” Ez lehetne az első film, amit magyar színészekkel rendezhetne meg, mert hollywoodi színészek erre „nem alkalmasak.” A Centrál főszereplői ízig, vérig magyar karakterek.

Borítókép: illusztráció, részlet az 1934-es A víg özvegy című filmből, mely Lehár Ferenc operettje alapján készült.

Forrás: critikat.com

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!