Földön és vízen is nagy gond az aszály

Az elmúlt napok esőzését leszámítva, Magyarország nagy részén több mint 50 napig nem hullott jelentősebb mennyiségű eső. Az őszi aszálynak vannak ugyan előnyei – könnyebb az aratás, és a szőlőt is magas cukorfokkal szüretelték –, sokkal több negatív következménnyel jár.

A szőlőben a szüretnek, a szántóföldeken pedig a napraforgó majd a kukorica betakarításakor is jól jött az esőmentes időjárás – áll a Vasárnap Reggel cikkében. Mint írják, a borászok a kiváló évjáratnak, a gazdák pedig a szárítási költségek megtakarításának örülhetnek. Hosszabb távon azonban ez a szárazság inkább gondokat okoz. Főleg az őszi vetésnél, a gabona magjai most gyakorlatilag porba hullanak. Az ország nagy részén, már a felső 100 centiméteres talajszelvényben is alig van nedvesség,

a szántóföldek több mint felén a nedvességtartalom 30 százalék alá csökkent, ebből pedig a növények már semmit nem tudnak hasznosítani

– hívja fel a figyelmet az összeállítás.

A lap cikke szerint a zöldségtermelők számára is vegyes az összegzés, a tavalyihoz hasonlóan 1,9 millió tonna lehet a zöldségtermés. Az aszály főként a paprikaféléket és a zöldborsót károsította, a csemegekukoricánál viszont rekordtermést hozott a meleg ősz.

„Az adataink szerint a nyári hőség főleg a paprikaféléket viselte meg, az augusztusi szárazság pedig a paradicsomnál okozott mennyiségi és minőségi károkat, de a zöldborsóból és vöröshagymából is 15-20 százalékkal kevesebb termett emiatt” – idézi a cikk Apáti Ferencet, a FruitVeB alelnökét. „A sárgarépát az öntözés megmentette, de a petrezselyem és a paszternák jóval kevesebb és gyengébb minőségű idén. A csemegekukoricának viszont kedvezett az idő, rekord- vagy rekordközeli termés várható 550-600 ezer tonnával” – tette hozzá.

A szárazság a folyóinkon is rég nem látott alacsony vízállást okoz, ami a gabonatermesztőknek is gond, mégpedig a folyami hajózás és a gabonaszállítás akadozása miatt.

A vízállás Budapesten az elmúlt héten 10 centivel döntötte meg az 1947-es, 51 centiméteres negatív rekordot, de Komárom alatt a Duna teljes magyarországi szakaszán immár 2018-as a rekord alacsony vízszint. Emiatt hajózási zárlatot is el kellett rendelni, de ahol még lehet hajózni, ott is a szokásos, kétméteres merülés helyett 1,2-1,5 méteres merüléssel lehetett megrakodni az uszályokat.

Homokpadok a Dunán Bajánál 2018. október 17-én. Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a folyó vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul.
MTI/Sóki Tamás

A dunai kikötők Magyarországon évente átlagosan 6-8 millió tonnás forgalmat bonyolítanak le, ennek közel fele, mintegy 2-3 millió tonna gabona, amit ilyenkor kéne szállítani. A mostani, kisebb forgalom miatt a kikötők raktárai is telítettek, ami a kukorica betakarítását is hátráltatja, mert még a nyári gabonatermést kell tárolni, mivel nem tudták elszállítani.

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke a lapnak arról beszélt, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai és

a jövőbeli kilátások arra mutatnak, hogy a következő években-évtizedekben ez a helyzet romlani fog.

Szerinte a megoldás a víztárolók, a Dunán vízlépcsők építése, már csak amiatt is, mert a Duna fő vízgyűjtő területe nem Magyarországon van, egy hazai nagy eső legfeljebb a Zala és a Zagyva folyók vízhozamára van hatással.

Nagy István, agrárminiszter a lapnak elmondta: a Debreceni Egyetem kutatói, 110 év napi meteorológiai adatai alapján végeztek elemzést, és kiderítették, hogy

hazánkban 30 évente következik be olyan fokú szárazság, aszály, ami nagyon komoly gazdasági károkat okoz.

Intő jelnek nevezte, hogy utoljára 1992-ben volt az utolsó ilyen, és a 30 évet tekintve „nekünk nagyon gyorsan fel kell készülni, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat, ami elé nézünk”.

Hogy az időjárás mennyire becsapós, azt az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai is megerősítik, hiszen ezek szerint idén átlagos mennyiségű csapadék hullott. Az aszályos gondokat az okozza, hogy az augusztusi nagy melegek után, érdemi eső az ország területén szeptember első napjai óta nem esett és a csapadék eloszlása addig is nagyon egyenetlen volt, vannak körzetek – a Nyírségben, a Tisza menti területeken, a Kisalföld keleti részein – pedig valóban jóval kevesebb csapadék hullott az átlagosnál.

Az 1992-es aszályt máig emlegetik
Már a mai időjárási fogalmaink és a mérések szerint rendkívül erősnek minősíthető aszályok 1935-ben, 1952-ben és 1992-ben voltak. A rendszeres mérések kezdete óta, nem volt olyan száraz augusztust, mint az 1992. évi. Akkor, a rendkívül nagy a szárazság miatt, mindennaposak voltak az erdő- és avartüzek. Az országban mintegy 330 ezer hektár szántóföld maradt bevetetlenül. Takarmányozási gondok voltak az állattenyésztésben. Olyan mértékű talajvízszint-csökkenés volt, hogy földmozgásokat okozott a Beregi-síkságon és jelentős károkat az ottani építményekben. 140 ezer fa pusztult ki csak a főváros környéki parkerdőkben és a karsztvíz-gyógyforrások is apadásnak indultak.