Zöldszüret Magyarországon még nem volt, krízislepárlás pedig tíz esztendeje

A helyzet az, és ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldaláról tudhatjuk, hogy „a sokéves átlagnál jelentősen több, mintegy 190 millió hektoliter borászati termék készült az EU-ban 2018-ban, ami az utóbbi tíz év legmagasabb adata. Így európai szinten érzékelhető egy komolyabb válság előjele, amely egy esetleges magasabb idei termés esetén következhet be. E piaci környezet rövid távú intervenciós és hosszú távú stratégiai lépéseket indokol. Ezért idén az agrártárca zöldszüreti és borlepárlási támogatási programot indít, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a minőségi szint emelését, a borpromóció alapját jelentő közösségi márkák megerősítését és értékének megtartását, az érzékszervi bírálatok minőségbiztosítását, továbbá a borpromóció pénzügyi támogatását célozzák.

A zöldszüreti támogatás elsősorban azon szőlőtermelők számára jelent gyors pénzügyi segítséget, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel, így termésük idei elhelyezése bizonytalan. A zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentését jelenti.

A támogatásra – bármely, legalább 0,2 hektáros magyarországi szőlőterülete után – minden olyan magyarországi termelő jogosult, aki a szőlővel beültetett területének jogszerű használója.

Zöldszüret Magyarországon még soha nem volt, vagyis az érés előtt még nem szedték le a gazdák a fürtöket, leszámítva a már említett terméskorlátozást.

A tavalyi jó termés miatt nagyjából egymillió hektoliter bor még vevőre vár, miközben az idei termés is jónak ígérkezik.

A zöldszüret keretében az állam fajtánként és az utóbbi két év termésátlaga alapján hektáronként 800-900 ezer forintot fizet azoknak, akik július 10-ig leszedték a fürtöket. Ami a lényeg: a szőlősgazdák hatalmas értékesítési nehézségnek néznek elébe.

De mit mondanak erről a helyzetről az érintettek, a gazdák?

A Frittmann testvérek által működtetett Frittmann Borászat az Alföld egyik legjobb borászata, nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy sikereket érnek el a boraik. Először őket kerestük meg, mivel a szakemberek szerint a zöldszüret leginkább az alföldi régiót sújtja.

– Az Alföldet azért érinti, mert ez a borvidék az ország legnagyobbja, az ország bortermelésének negyven százalékát adja, sok más neves borvidék szőlőellátását is biztosítja. Csak Soltvadkerten háromezer hektár szőlő van. A mi pincészetünket nem érinti a zöldszüret, de vannak gazdák, akiknek gondot okozhat az értékesítés. Bár én azt mondom, hogy nem kell kapkodni, mert még sokat alszik kint a szőlő, bármi történhet a szüretekig.

A helyzet azért alakult így, mert az utóbbi három évben jó volt a termés, a tárolási lehetőségek pedig végesek. Azt is tudomásul kell venni, hogy kicserélődtek az ültetvények, jobbak lettek a termések, miközben a borfogyasztás csökkent. A borfogyasztási ízlések is változnak, a telepített szőlők fajtája azonban nem – tudtuk meg Frittmann Istvántól.

Azt is elmondta, hogy a túltermelésből adódó problémák megoldására felmerült, hogy borpárlatot kellene készíteni, és nem zölden leszedni a szőlőt. Erről az a véleménye, hogy eddig is készültek borpárlatok, tehát nem új keletű a dolog. De arra is gondolni kell, ki vállalná ebben a helyzetben borpárlat előállítását.

Csak Soltvadkert környékén háromezer hektár szőlőültetvény van

Légli Ottó balatonboglári borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke, alaposan ismeri a helyzetet, a HNT álláspontját ismertette lapunkkal.

– A zöldszüret és a krízislepárlás célja egyaránt az, hogy védőhálót nyújtson a piaci zavarok következményeinek leginkább kitett szőlőtermelők és borászatok számára, enyhítse a túlkínálatot a szőlő- és borpiacon, valamint csökkentse a szüreti időszakban a piaci feszültségeket. Mindezek érdekében az idén olyan intézkedési csomagot dolgoztunk ki, amely a magyar bor minőség­orientált fejlesztését, és ezáltal az ágazat jövedelmezőségének javítását szolgálja, emellett a borászatoknál felhalmozott, felesleges borkészletek levezetését is elősegíti. A gyengébb minőségű borkészletek lepárlásával tárolókapacitásokat biztosítanak az idei szüretre. Krí­zislepárlás az elmúlt tíz évben nem történt, utoljára 2009-ben vezetett be szeszesitalpiaci lepárlást Magyarország.

Az előző két év termése alapján

A szőlőterület kevesebb mint nyolc százalékára, mintegy 5200 hektárra nyújtottak be a szőlő és borfelesleg piaci zavarainak megelőzésére szolgáló, zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőtermelők június 11-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az MTI érdeklődésére.

A HNT emlékeztet, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet tavalyi évről szóló piaci tanulmánya szerint 2018-ban a fogyasztásnál negyvenhatmillió hektoliterrel több bort állítottak elő a világon, a bortermelés csaknem tizennyolc százaléka – termelési többletként – kiélezett versenyhelyzetet eredményez, amely hat a 2019. évi magyarországi szüretre és szőlőfelvásárlásra is. A piac rövidtávú szabályozására a közösségi agrárpolitika (kap) két intézkedést tesz lehetővé a tagállamok számára: a zöldszüretet és a krízislepárlást.

A zöldszüretért járó kompenzáció kizárólag uniós forrásból származik, kifizetését a közösségi agrárpolitika határozza meg. A támogatás összegét az adott szőlőterület előző két évének átlagos terméshozama határozza meg, összege hektáronként 300 ezertől 1,1 millió forintig lehet.

A támogatást a Magyar Államkincstár november 15-ig fizeti ki azon termelőknek, akik a zöldszüretet szabályszerűen elvégezték – írta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.