Foglaló és előleg közötti különbség

Mindkettő egy termék ellenértékének a része, azaz egy vételár részlete. Ez annyit jelent, hogy a foglaló vagy előleg címén átadott összeget bele kell számolni a vételárba, ebből következően a vevővel szemben támasztott követelés összegét ezek mértékével csökkenteni kell.

A foglaló és az előleg közti különbség akkor mutatkozik meg, amikor probléma merül fel az adás-vétel folyamatában: például valaki meggondolja magát. A két vételárrészlet jogkövetkezményeiben eltér egymástól.

A foglaló mindig valamilyen szerződésben foglalt kötelezettségvállalás megerősítésére átadott pénzösszeg. Így foglaló átadására önmagában, anélkül, hogy egy szerződéshez kapcsolódna, nem kerülhet sor.

A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az átadott pénzösszeg foglalóként szolgál. Ennek hiányában a szerződéskötés előtt átadott pénz előlegnek minősül.

A különbség jelentős, hiszen a szerződés meghiúsulása esetén az átadott előleg visszajár, függetlenül attól, hogy a meghiúsulásért ki a felelős.

Foglalót leggyakrabban a szerződéskor, vagy azt megelőzően szoktak adni. A megelőzően átadott összegnél is lényeges, hogy magából a később kötött szerződésből is kiderüljön az összeg foglaló jellege.

Ha a szerződéses kötelezettség teljesítése meghiúsul, a foglaló sorsa attól függ, hogy melyik fél felelős a meghiúsulásért.

Ha az a fél felelős, aki a foglalót adta, akkor az adott foglalót elveszíti. Ha pedig a foglalót kapó fél a felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek, a foglaló visszajár.

A foglaló összege a felek megállapodásától függ. A szerződési gyakorlatban rendszerint a szerződési érték 10 százalékának megfelelő foglalót szokták alkalmazni.