2014.08.28. 13:15
A huszonöt esztendős őstermelő már a következő tíz évet tervezgeti
Alsószentiván - Czebe Roland, a fiatal vállalkozó története az élő példa rá: ha az ember nem az önsajnálatába temetkezik, hanem menetel előre, eléri a célját.
– Tavaly januárban diplomáztam, mint műszaki menedzser, és ahogy az lenni szokott, rögtön utána elkezdtem munkát keresni. Egy budapesti telefonközpontba, úgynevezett call centerbe vettek fel először, hatalmas tömbház a város közepén, teli emberrel. Egyik nap körülnéztem és megkérdeztem magamtól: Mit keresek itt? Egyszerűen nem az én világom volt. Mindig is a termőföld közelében éltem, ebbe születtem bele. Édesapám is mezőgazdasággal foglalkozik és a család rendszerint kivette a részét a munkából, én is – mesél Czebe Roland, egy rátermett, huszonötödik évét taposó fiatalember, aki a legtöbbektől eltérően nem várta meg a sült galambot, saját kezébe vette a dolgokat és most első esztendeje mezőgazdasági őstermelőnek mondhatja magát.
Czebe Roland a kapott támogatásból több gépet vásárolt, köztük egy termőföld permetezőt is.
Fotó: Koppán Viktor
– Persze az elinduláshoz kellett a segítség. Először 2013 tavaszán figyeltem fel egy pályázatára, amely az álláskeresőkből hivatott vállalkozókat faragni. Azonban akkor még nem volt kiforrott ötletem és későn kezdtem el intézkedni így lecsúsztam a határidőről. Viszont az év második felét arra szántam, ha megint lesz egy ilyen lehetőség, tudjak élni vele. Elvégeztem egy mezőgazdász technikusi képzést, tervezgettem, előkészítettem, amit kellett – magyarázza.
Sajnos, Roland első próbálkozása kudarcba fulladt. Maga írta meg a pályázati anyagot és szerencsétlenségére becsúszott pár hiba, de a második körben már sikerült elnyernie a támogatást.
Roland úgy döntött, az apja nyomdokaiba lép és három hektáron elkezdett dinnyét, burgonyát és fűszerpaprikát termeszteni a támogatásból pedig jórészt mezőgazdasági kisgépeket és egy termőföld permetezőt vásárolt, hogy gördülékenyebben menjen a munka. Persze – mint mondja – így sem könnyű, az időjárás az idei évben elégé megnehezíti a dolgukat.
– Ha megkérdeznék, mi akartam lenni gyermekként, biztos nem azt mondtam volna, hogy mezőgazdász, hiszen láttam, milyen megterhelő ez a munka az édesapám számára. Hatalmas a kockázat, az ember ki van téve az időjárás szeszélyeinek. Azonban, azt mindig is tudtam – bár csak nemrég tudatosult bennem – a magam ura szeretnék lenni. Persze, a hatalommal a felelősség is az enyém, de én így érzem biztonságban magam – vélekedik a fiatal vállalkozó, aki nem áll meg a „mostnál", hanem már azon töri a fejér, hogyan lehetne fejlődni, bővíteni és lecsökkenteni a munkanélküliséget a környéken.
– Az első lépésem az volt, hogy a dinnye és a fűszerpaprika mellett a burgonyával is elkezdtem foglalkozni, hogy kihasználjam a megmaradt helyet a teherautóban, amivel szállítjuk az árut. A következő valószínűleg egy gyümölcsös kialakítása lesz, ami egyben azt is magában hordozza, hogy nagyobb földterületre és felvevő rétegre lesz szükség – beszél elképzeléseiről az őstermelő.
Mint mondja, ezek a közeli tervek, a későbbiekben a termény feldolgozásába is szeretné „beleásni" magát.
– Jelenleg arra koncentrálok, hogy minél több pénzt vissza tudjak forgatni, és amin csak lehet fejlesszek. Hozzátenném, ebben nagyon nagy segítségemre van a családom. Nehéz év van mögöttünk. Remélem, ha majd tíz év múlva visszanézek erre a pontra, egy hatalmas erőpróbát fogok látni, amin sikerült túl jutnom – gondolkodik el Roland, majd még hozzáteszi: Remélem, akkor is ilyen elégedett leszek.