Az okokat nem ismerjük, a kezelésben jók az esélyeink

Parkinson-kórban ma a világon becslések szerint mintegy 6,3 millió ember szenved, valamivel több férfit érint, mint nőt. Ma már Magyarországon is szinte mindenki ismer legalább egy, ilyen betegségben szenvedő embert.

Ezért kértük dr. Tóth Máriát, magyarázza el nekünk a legfőbb dolgokat, amiket tudnunk kell erről a betegségről, amit egy londoni orvos, dr. James Parkinson írt le először mintegy kétszáz éve, 1817-ben: ő nevezte „reszkető bénulásnak”.

– A Parkinson-kór egy progresszív, fokozatosan rosszabbodó, neurológiai betegség, aminek kialakulásáról még nem tudunk biztosat, gyógyítani sem tudjuk, de kezelni igen! – mondta a doktornő, aki Kárpátalján született, Ungváron végezte az orvosi egyetemet és 2002 óta dolgozik a dunaújvárosi kórházban, amit nagyon szeret. – Többnyire a 40 és a 70 év közötti embereken jelentkezik, az esetek többsége 60 év után lép fel. Azért alakul ki, mert egy bizonyos agyi terület, a substantia nigra, a fekete állomány (a középagyban lévő terület, aminek fontos szerepe van a jutalmazásban és a mozgás koordinálásában) elveszíti idegsejtjeit. Amikor ez a pusztulás eléri a 70 százalékot, akkor jelentkeznek a tünetek. Ezek az idegsejtek dopamint termelnek, amely a mozgatórendszer fontos anyaga, úgy is mondják: az agy hajtóműve.

A doktornő a főbb tüneteket abban foglalta össze: a betegségre jellemző, hogy a tünetek először az egyik oldalon jelennek meg, később a másik oldali végtagokban is megjelennek, de az aszimmetria a betegség teljes lefolyása alatt megmarad. Jellemző a remegés, a lassúbbodó mozgás és a fokozott izomtónus, a merevség. Azonban a betegek 30 százalékánál nem jelentkezik remegés. A Parkinson-kór három fő formája a remegésdomináns, a merevségdomináns és a kevert megjelenés.

Nagyon gyakori a depresszió, ami megjelenhet a motoros tünetek előtt vagy a betegség korai stádiumában is. Előrehaladott betegségben a demencia, az elbutulás is jelentkezik, sőt: előfordul a Parkinson az Alzheimer-kórral együtt is! Rendkívül kellemetlen kísérőjelensége a székrekedés.

Torzul a beszéd is a mimikai izmok megmerevedése miatt, ami nyáladzásban is megjelenik.

További tünet a bőr látszólagos elzsírosodása, a fáradtság, az írás és a rajzolás nehézkessé válása, tartási instabilitás megjelenése, valamint nyelészavar.

– Sajnos, van négy-öt olyan betegség, amelyek hasonló tünetekkel járnak, tehát a Parkinson-kór pontos diagnosztizálása nem mindig egyszerű – jegyzi meg dr. Tóth Mária. – Azonban a kór kezelésében viszonylag jól állunk. A leg­gyakrabban a dopaminpótlást alkalmazzuk levodopa hatóanyaggal, de nem mindig ezzel kezdjük, különösen, ha a betegség fiatalkorban jelentkezik.

– Találkoztam már 42 éves beteggel is, akinél természetesen azt is figyelembe vettük, hogy hosszú távon kell kezelnünk, hiszen nem arra számítunk, hogy az átlagéletkornál kevesebbet fog élni – mondja. – Sokszor a szervezet dopaminraktárait ösztönözzük a pótlás előtt. Ez a betegség nem egy gyógyszerrel kezelendő, rendszerint kombinált terápiát használunk. Mivel nem ismerjük a Parkinson-kór okait, nem tudunk tenni ellene, viszont a kezelésben nagyon sokat jelent a mozgás! A táplálkozásban a lédús étkezést javasoljuk sok zöldséggel, gyümölccsel.

Nem biztos, hogy gyakoribb lett

Nagyon fontos a betegek együttműködése az orvossal és a családtagok segítsége, emiatt is nagyon hálásak vagyunk. Nincs annál jobb érzés, ha javul a betegeink állapota – jegyezte meg dr. Tóth Mária.

A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház ambulanciáján 2018-ban 224 beteget kezeltek Parkinson-kórral. A szakrendelésen 128 ember fordult meg ezzel a diagnózissal. Ám a doktornő hangsúlyozza: nincs két egyforma eset, a betegeknél nagyon különböző módon folyhat le a kór. Akad, akit már 8–10 éve gondoz ezzel a betegséggel, és kívülálló aligha mondaná meg a páciensről, hogy miben szenved. Bár a statisztikák emelkednek, nem biztos, hogy a kór gyakrabban fordul elő, mint régebben. Növekszik az életkor, és a betegek is tovább élnek.